Leopoldina Német Természettudományos Akadémia

A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia (németül: Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina) a legrégibb akadémia a német nyelv területén. 1652-ben alapították Academia Naturae Curiosorum néven Schweinfurtban.^[1]

Leopoldina Német Természettudományos Akadémia (Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina)
Alapítva	1652. január 1.
Székhely	Halle
Nyelvek	német
Vezető	Gerald H. Haug
Elhelyezkedése
Leopoldina Német Természettudományos Akadémia Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 29′ 15″, k. h. 11° 57′ 48″51.487453, 11.963394
A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopoldina Német Természettudományos Akadémia témájú médiaállományokat.

Története

1687 óta az akadémiának a neve Sacri Romani Imperii Academia Caesareo-Leopoldina Naturae Curiosorum, röviden Leopoldina, I. Lipót német-római császár után. 1878-ban költözött Halleba.^[2] 2008. július 14-én a német nemzeti akadémia lett.^[3]

Elnökök

• 1652–1665 Johann Lorenz Bausch – Jason I. (Schweinfurt)
• 1666–1686 Johann Michael Fehr – Argonautoa I. (Schweinfurt)
• 1686–1693 Johann Georg Volckamer – Helianthus I. (Nürnberg)
• 1693–1730 Lukas Schröck – Celsus I. (Augsburg)
• 1730–1735 Johann Jakob Baier – Eugenianus I. (Altdorf bei Nürnberg)
• 1735–1769 Andreas Elias Büchner – Bacchius (Erfurt, Halle)
• 1770–1788 Ferdinand Jakob Baier – Eugenianus II. (Nürnberg)
• 1788–1791 Heinrich Friedrich Delius – Democedes II. (Erlangen)
• 1791–1810 Johann Christian von Schreber – Theophrastus Eresius IV. (Erlangen)
• 1811–1818 Friedrich von Wendt – Diocles Carystius IV. (Erlangen)
• 1818–1858 Christian Gottfried Daniel Nees von Esenbeck – Aristoteles III. (Erlangen, Bonn, Breslau)
• 1858–1862 Dietrich Georg Kieser – Scheuchzer I. (Jéna)
• 1862–1869 Carl Gustav Carus – Cajus II. (Drezda)
• 1870–1878 Wilhelm Behn – Marco Polo I. (Drezda)
• 1878–1895 Hermann Knoblauch – Thomas Johann Seebeck (Halle)
• 1895–1906 Karl von Fritsch (Halle)
• 1906–1921 Albert Wangerin
• 1921–1924 August Gutzmer
• 1924–1931 Johannes Walther
• 1932–1950 Emil Abderhalden
• 1952–1953 Otto Schlüter
• 1954–1974 Kurt Mothes
• 1974–1990 Heinz Bethge
• 1990–2003 Benno Parthier
• 2003–2010 Volker ter Meulen
• 2010–2020 Jörg Hacker
• 2020 márciusa óta Gerald Haug

Híres tagok

• Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832), Sektion Botanik
• Adelbert von Chamisso (1781–1838), Sektion Botanik
• Charles Darwin (1809–1882), Sektion Naturforscher
• Werner von Siemens (1816–1892), Sektion Physik
• Marie Curie (1867–1934), Sektion Physik
• Otto Hahn (1879–1968), Sektion Chemie
• Albert Einstein (1879–1955), Sektion Physik, 1933 kizártak
• Niels Bohr (1885–1962), Sektion Physik
• Werner Heisenberg (1901–1976), Sektion Physik
• Carl Friedrich von Weizsäcker (1912–2007), Sektion Physik

Jegyzetek

1. Werner E. Gerabek: Enzyklopädie Medizingeschichte. S. 23, bei Google Bücher
2. Michael és Joachim Kaasch: Von der Akademiereform über Konsolidierung und Kontinuität in die Krise – Die Leopoldina unter den Präsidenten Behn, Knoblauch, Freiherr von Fritsch und Wangerin von 1870 bis 1921. In Benno Parthier: 350 Jahre Leopoldina – Anspruch und Wirklichkeit. Festschrift der Deutschen Akademie der Naturforscher Leopoldina 1652–2002. Szerk. Dietrich von Engelhardt. Halle: (kiadó nélkül). 2002. 159. o.
3. Leopoldina wird Nationale Akademie. Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Pressemitteilung des BMBF, 18. Februar 2008.

• Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap