Lipošćak-ügy
Anton Lipošćak osztrák-magyar tábornok állítólagos összeesküvési ügye / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Lipošćak-ügy (horvátul: Afera Lipošćak) egy állítólagos összeesküvés volt, amelyet az egykori osztrák-magyar hadsereg gyalogsági tábornoka, Anton Lipošćak vezetett a hatalom megszerzésére a szlovének, horvátok és szerbek nemrégiben kikiáltott államában az első világháború végén. A többség szerint azonban a vádat a horvát-szerb koalíció vezetőjének, Svetozar Pribićevićnek szövetségesei koholták. Lipošćakot 1918. november 22-én tartóztatták le hazaárulás gyanújával. Azzal vádolták, hogy munkásokból, parasztokból és katonákból álló tanácsokat állított fel a meglévő hatalom helyett a Habsburg monarchia felélesztésére, illetve az idegen hatalmak vagy a bolsevikok érdekében dolgozott.
Az ügyre az országban kiterjedt zavargások közepette, amelyeket az olasz hadseregnek a londoni szerződés nyomán az Adriai-tenger partja mentén területi követeléseket érvényesítő előrenyomulása váltott ki, valamint közvetlenül a november 6–9-én Genfben tartott konferencia után került sor. Genfben a Szlovének, Horvátok és Szerbek Államának, a Szerb Királyság kormányának, a szerb parlamenti ellenzéknek és a Jugoszláv Bizottságnak a képviselői találkoztak, hogy megvitassák a közös állam létrehozását, és elkészítsék a konföderációról szóló a genfi nyilatkozatot. A megállapodást Szerbia és Pribičević gyorsan felmondta. A Lipošćak-ügy ürügyül szolgált Pribičevićnek, hogy nyomatékosan követelje a Szerbiával való gyors egyesülést – amelyre december 1-jén került sor. Egy hónappal később Lipošćakot nyugdíjazták az aktív szolgálatból, felmentették a vádak alól, és elengedték.