Lyndon B. Johnson
amerikai tanár, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 36. elnöke (1963–1969) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Lyndon Baines Johnson (Stonewall, Texas, 1908. augusztus 27. – Stonewall, Texas, 1973. január 22.) az Egyesült Államok 36. elnöke a Demokrata Párt színeiben 1963 és 1969 között és 37. alelnöke 1961 és 1963 között. Johnson egyike azon négy elnöknek, akik mind a négy választott szövetségi hivatalt betöltötték: volt képviselő, szenátor, alelnök és elnök.
Lyndon B. Johnson | |
Az Amerikai Egyesült Államok 36. elnöke | |
Hivatali idő 1963. november 22. – 1969. január 20. | |
Alelnök(ök) | nem volt (1963–65) Hubert Humphrey (1965–69) |
Előd | John F. Kennedy |
Utód | Richard Nixon |
Az Amerikai Egyesült Államok 37. alelnöke | |
Hivatali idő 1961. január 20. – 1963. november 22. | |
Elnök | John F. Kennedy |
Előd | Richard Nixon |
Utód | Hubert Humphrey |
Katonai pályafutása | |
Csatái |
|
Született | 1908. augusztus 27. Stonewall, Texas |
Elhunyt | 1973. január 22. (64 évesen) Stonewall, Texas |
Sírhely | grave of Lyndon B. Johnson |
Párt | Demokrata Párt |
Szülei | Rebekah Baines Johnson Samuel Ealy Johnson, Jr. |
Házastársa | Lady Bird Johnson |
Gyermekei |
|
Foglalkozás | tanár |
Iskolái | Southwest Texas State Teachers College, Georgetowni Egyetem |
Halál oka | szívinfarktus |
Vallás | Krisztus Tanítványai |
Díjak |
|
Lyndon B. Johnson aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lyndon B. Johnson témájú médiaállományokat. |
Johnson Texas állam képviselője volt az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában 1937 és 1949 között, majd szenátora 1961-ig. A szenátusban hat éven át többségi vezető, két évig kisebbségi vezető és újabb két évig frakcióvezető-helyettes (whip) volt. Miután 1960-ban sikertelenül indult pártja jelöléséért az elnöki posztra, John F. Kennedy őt választotta alelnökjelöltjének.
Kennedy elnök meggyilkolása után az amerikai alkotmány értelmében Johnson lett az ország vezetője. Johnson végigszolgálta Kennedy hivatali ciklusát, majd 1964-ben nagy fölénnyel újraválasztották. Elnökként széles körű népjóléti programokat indított el, amelyek a „Nagyszerű Társadalom” (Great Society) gyűjtőnevet viselték. Ezzel párhuzamosan növelte az amerikai katonai jelenlétet Vietnámban. A harcok előrehaladtával Johnson népszerűsége folyamatosan csökkent. Az 1966-os félidős kongresszusi voksolás után újraválasztási esélyei rohamosan csökkentek, mivel saját pártján belül is egyre többen kezdték ellenezni a vietnámi szerepvállalást. Johnson végül kilépett a megmérettetésből a vietnámi politikája elleni támadások és a New Hampshire-i előválasztásokon való gyenge szereplése miatt.