A málna (Rubus idaeus), a Dunántúl egyes részein elterjedt népies magyar neve a „Boldogasszony csipkéje” és a himpér, a német Himbeere (szarvastehénbogyó) szó alapján.[1] Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Málna
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rózsaalakúak (Rosoideae)
Nemzetség: Szeder (Rubus)
Alnemzetség: Málnafélék (Idaeobatus)
Faj: R. idaeus
Tudományos név
Rubus idaeus
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Málna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Málna témájú médiaállományokat és Málna témájú kategóriát.

Bezárás

Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között.[2]

Európában majdnem mindenütt megtalálható, de a mediterrán országokban a hegyekbe húzódott vissza. Nem él Portugáliában, Izlandon, és Skandinávia északi részén. Amerikában őshonos fajtája a fekete málna.

Név

A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica[3] c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100)[4] Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik,[5] mert csak Idában terem.[6] A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik.[7]

Előfordulás

A vad málna Európa mérsékelt övi részében a boreális zónáig és Nyugat-Szibériáig előfordul. A mediterrán zónában dél felé haladva megjelenése egyre ritkább, és a hegységben a montán övtől a szubalpin régiókhoz kötődik. Az Alpokban 2000 m magasságig megtalálható. Telepítették továbbá Észak-Amerika keleti részén, Grönlandon és Új-Zélandon is.

Termesztése

Gyors adatok Legnagyobb málnatermelők, (Számok százezer tonnában) ...
Legnagyobb málnatermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1.  Oroszország197
2.  Mexikó165
3.  Szerbia110
4.  Lengyelország103
5.  USA0,81
6.  Spanyolország0,48
7.  Ukrajna0,36
8.  Portugália0,27
9.  Bosznia-Hercegovina0,16
10.  Chile0,15
31.  Magyarország0,004
..
Föld összesen886
Forrás: FAO[8]
Bezárás

A világ számos helyén termesztik, 2021-ben több mint 40 országban, és az éves termés mennyisége meghaladta a 886 ezer tonnát. A világ legnagyobb málnatermelői közé tartozik Oroszország, Mexikó, Szerbia, Lengyelország és az Egyesült Államok. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Mexikó és Szerbia az éves termés több mint felét (53%) adták a világ málna termelésének.

Thumb
Érésben lévő málna júniusban
Thumb
Vadmálna (Rubus idaeus) bokor
Thumb
Thumb

Élőhely

A málna pionír élőlényként megjelenik fátlanított terepen. Félárnyékos fekvésű, nitrátgazdag talajban tenyészik, például magas páratartalmú és hűvös nyári hőmérsékletű tisztásokon és erdőszéleken. A málna nem tűri a talajvizet, mert érzékeny a gyökerek megbetegedéseire.[9]

Rendszertan

A málna rendszertanilag az Idaeobatus alnemzetséghez tartozik. Rokonfajok Északkelet-Ázsiában (Rubus nipponicus) és Észak-Amerikában (Rubus strigosus, Rubus melanolasius) fordulnak elő.[10]

Termesztett fő fajták

Alapvetően két fő fajta létezik: nyári- és őszi málnafajták.

Piros gyümölcsű korai érésű        
  • 'Boyne'
  • 'Fertődi Vénusz'
  • 'Rubin Bulgarski'
  • 'Cascade Dawn'
  • 'Glen Clova'
  • 'Glen Moy'
  • 'Killarney'
  • 'Malahat'
  • 'Malling Exploit'
  • 'Titan'
  • 'Willamette'
Piros gyümölcsű, közepes érésű
  • 'Cuthbert'
  • 'Fertődi kármin'
  • 'Fertődi zamatos'
  • 'Fertődi zenit'
  • 'Lloyd George'
  • 'Meeker'
  • 'Newburgh'
  • 'Skeena'
Piros gyümölcsű, késői érésű
  • 'Cascade Delight'
  • 'Coho'
  • 'Fertődi rubina'
  • 'Glen Prosen'
  • 'Malling Leo'
  • 'Octavia'
  • 'Schoenemann'
  • 'Tulameen'
Piros gyümölcsű, sarjon vagy kétszertermő
  • 'Amity'
  • 'Augusta'
  • 'Autumn Bliss'
  • 'Caroline'
  • 'Fertődi kétszertermő'
  • 'Heritage'
  • 'Josephine'
  • 'Summit'
  • Zeva Herbsternte
Sárga gyümölcsű, egyszer, sarjon vagy kétszertermő
  • 'Anne'
  • 'Fallgold'
  • 'Fertődi aranyfürt'
  • 'Boyne'
  • 'Goldenwest'
  • 'Golden Queen'
  • 'Honey Queen'
Bíbormálna
  • 'Brandywine'
  • 'Royalty'
Fekete gyümölcsű
  • 'Black Hawk'
  • 'Bristol'
  • 'Cumberland'
  • 'Glencoe'
  • 'Jewel'
  • 'Munger'
  • 'Ohio Everbearer'
  • 'Scepter'

Felhasználása

Gyümölcse miatt kedvelt kerti növény. A magas vitamintartalma miatt egészséges gyümölcsöt gyakran nyersen fogyasztják, illetve lekvárként, kompótként, zseléként vagy szörpként kerül a konyhákban felhasználásra. A méhészetben a málna – köszönhetően nektárja magas (36-70%-os) cukortartalmának, továbbá magas cukorértékének (0,18–3,80 mg cukor naponta virágonként) – a méhek számára egy megbecsült melléktápanyagforrás.[11] A málnát tiszta alkohol édesítésére is használják. A gyümölcs szüret után már nem érik tovább, így a nem klimakterikus gyümölcsök közé tartozik.

A málna gyümölcse bor készítésére is alkalmas. A málnabogyókat összezúzzák, előerjesztik, majd kipréselik. A visszamaradt cefrét vízzel leforrázzák és újra kipréselik. A préselésekből nyert levet összekeverik. Cukorból és málnaléből szirupot főznek, amit hozzáadnak a kipréselt málnaléhez.

A málna levele is használatos jótékony hatásai miatt. Rák ellenes hatással és gyulladáscsökkentő hatással bír, cukorbetegség esetén vagy fájdalmas menstruáció esetén, illetve száj- torok- és gyomornyálkahártya-gyulladás esetén is előnyös a fogyasztása, szülés megkönnyítése céljából is alkalmazzák, hasmenés ellen is alkalmas, jótékony hatással bír gyomor és bélrendszeri problémák esetén is.[12]

Hatóanyagai

A málnalevél lavonoidokat (kvercitin, kaempferol, tilirozid, kvercetinglikozid, hiperozid, myricitin, epikatechin-gallát, proanthocianidin B1), klorogénsavat, fenolsavakat (ellagsav, gallin, koffein, p-kumarinsav), polifenolokat, triterpéneket, ásványi sókat, tanninokat, glikozidokat, szerves savakat, csersavakat, metil-gallátot, alkoholokat, aldehideket, C-vitamint és E vitamint tartalmaz.[12]

Szaporodása

Rendszerint sarjadzással szaporodik. Ritkán bujtvány útján is szaporodhat. A magok útján történő szaporodás is előfordul. Mivel a csírázás, csak egy bizonyos idő elteltével következik be, ezért a kertészetben gyorsítják a csírázást.

Tápérték/Összetétel

Thumb
A málna cserje gyümölcse
100 gramm málna tartalmaz:[13]
KilokalóriaKilojouleVízZsírKáliumKalciumMagnéziumC-vitamin
3414284 g0,3 g170 mg40 mg30 mg25 mg


Egy felnőtt napi szükséglete:[13][14]
KáliumKalciumMagnéziumC-vitamin
9%5%10%33%

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.