Máltai lovagrend
keresztény szervezet, egyházi lovagrend / From Wikipedia, the free encyclopedia
A máltai lovagrend történelmi, 900 éves katolikus szervezet, egyházi lovagrend – „laikus, hagyományosan katonai, lovagi és nemesi szerzetesrend”.[2] Teljes neve: Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend. Mottója: Tuitio Fidei et Obsequium Pauperum (A hit védelme és a rászorulók szolgálata).
A „Johanniták” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Johannita rend (egyértelműsítő lap). |
Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend | |||
Sovrano Militare Ordine Ospedaliero di San Giovanni di Gerusalemme di Rodi e di Malta (olaszul) Supremus Ordo Militaris Hospitalis Sancti Ioannis Hierosolymitani Rhodius et Melitensis (latinul) | |||
| |||
Nemzeti mottó: Tuitio Fidei et Obsequium Pauperum Nemzeti himnusz: Ave Crux Alba | |||
Fővárosa | Róma (Máltai Palota) | ||
é. sz. 41° 54′ 19″, k. h. 12° 28′ 50″41.90541, 12.48061 | |||
Államforma | választói monarchia | ||
Vezetők | |||
Nagymester | Fra' M John Dunlap | ||
Hivatalos nyelv | olasz[1] | ||
Független egyházi rend Szentföldön | 1113. február 15. (pápai bulla) | ||
Rodosz uralkodója | 1310–1522 | ||
Málta uralkodója | 1530–1798 | ||
Római területen kívüli székhely | 1834– | ||
Tagság | Lista ENSZ, EU állandó megfigyelő státusz | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | ismeretlen | ||
Becsült | Rendtagok: 13.500 fő (2019) | ||
Vallások | római katolikus | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+01:00 (UTC) | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend témájú médiaállományokat. |
Jelenleg római székhelyből világszerte működő, szuverén nemzetközi jogalany. 6 nagyperjelségre, 6 alperjelségre és 48 nemzeti szövetségre van osztva, 120 országban működnek karitatív intézményei, 108 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot a karitatív munkájának és a keresztény értékeknek védelme céljából.[3] Magyarországon a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tartoznak hozzá. 1990 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatot a magyar állammal, nagyköveti szinten.
A katolikus egyház közép-konzervatív irányzatával azonosul, a mindenkori pápa felé feltétlen hűséggel.
Jeruzsálemben kezdte működését valamikor 1080 előtt, keresztény szerzetesek által vezetett ispotályként (kórház-menhelyként), az akkor még muszlim kézben levő városban: beteg és sebesült zarándokokat és a szegény helybelieket ápolta. Miután az első keresztes hadjárat elfoglalta Jeruzsálemet 1099-ben, 1113-ban II. Paszkál pápa jóváhagyta az új rendet és közvetlenül a Szentszék oltalma alá helyezte. A kor szükségleteinek megfelelően, a rend átalakult katonai-betegápolói szerzetesrenddé: a jeruzsálemi királyság egyik legkomolyabb hadierejének számított, a templomos lovagok mellett, de emellett soha nem hanyagolta el ispotályosi hivatását.
Miután a muszlim erők visszafoglalták a Szentföldet 1291-ben, a Rend Rodosz szigetére került, majd 1530-tól 1798-ig Máltára, fenntartva a kettős szerepét: a betegek ápolása és a kereszténység védelme. Hadiflottája jelentős részt vett ki az Oszmán Birodalom és a berber kalózok elleni védekezésben a Földközi tengeren; közben Málta szigetén fönntartott kórháza élvonalban volt a korabeli európai kórházak közt. A reformáció és a francia forradalom hatására a rend elveszítette franciaországi és a protestánssá vált területeken levő hatalmas tulajdonait. 1798-ban Napóleon elűzte a rendet Máltáról.
A rend 1834-ben letelepedett Rómában, ahol a pápai állam, és 1884-től az új olasz állam, elismerte szuverenitását és székhelyének területenkívüliségét. Ettől kezdve újra föllendült és gyarapodott, visszatérve eredeti ispotályosi hivatásához.
A 19-ik század közepe felé föléledtek, illetve létrejöttek, a független protestáns és anglikán utódrendek is, amelyek máig jó kapcsolatban vannak a máltai renddel és együttműködnek vele.
Magyarországon a rendnek jelentős szerepe volt a középkorban. A török idők után lehanyatlott, a magyar lovagok az osztrák nagyperjelséghez tartoztak. 1928-ban alapították a Magyar Máltai Lovagok Szövetségét, amely a mai napig aktív.