Mária Antónia francia királyné
Habsburg főhercegnő, Mária Terézia császárné / királynő kilencedik leánya, Franciaország királynéja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Mária Antónia (teljes születési nevén Mária Antónia Jozefa Johanna; Bécs, Ausztria, 1755. november 2. – Párizs, Franciaország, 1793. október 16.), ismertebb francia névváltozata alapján Marie Antoinette, Franciaország utolsó királynéja 1774 és 1792 között, a francia forradalom előtt. Főhercegnőként született, mint Mária Terézia magyar királynő és I. Ferenc német-római császár legfiatalabb leánya. 1770 májusában, tizennégy éves korában lett a francia dauphin, Lajos Ágost házastársa, majd hitvese 1774. május 10-én való trónra léptét követően Franciaország és Navarra királynéja.
Marie Antoinette | |
Franciaország királynéja | |
Marie Antoinette | |
Uralkodási ideje | |
1774. május 10. – 1792. szeptember 21. | |
Elődje | Leszczyńska Mária |
Utódja | Joséphine de Beauharnais (mint császárné) |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai |
Született | 1755. november 2. Bécs |
Elhunyt | 1793. október 16. (37 évesen) Párizs |
Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház 1815. január 21. |
Édesapja | Lotaringiai Ferenc István |
Édesanyja | Ausztriai Mária Terézia |
Házastársa | XVI. Lajos francia király |
Gyermekei | Mária Terézia Sarolta, Angoulême hercegnéje Lajos József dauphin XVII. Lajos francia király |
Vallás | római katolikus |
Marie Antoinette aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marie Antoinette témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyolc év házasságot követően, 1778-ban született első gyermeke, egy leány, Mária Terézia Sarolta, majd 1781-ben első fia, Lajos József dauphin. Kezdeti népszerűsége idővel megromlott, a lakosság körében azzal vádolták, hogy feslett és kicsapongó életet él, továbbá kétségbe vonták gyermekei törvényes származását is. A királyné nyakláncának ügye tovább súlyosbította negatív megítélését annak ellenére, hogy végül vétlennek mondták ki a csalásban. A forradalom idejére a „Madame deficit” gúnynévvel illették, az ő fényűzőnek vélt életvitelét, valamint Turgot és Necker miniszterek társadalmi és pénzügyi reformjaival szembeni állítólagos ellenállását okolva az ország gazdasági válságáért.
A francia forradalom számos pontja kapcsolódik a királynéhez: 1789 októberében a Tuileriák palotájába költöztették a királyi családot. Az 1791-es varennes-i szökési kísérlet és az első koalíciós háborúban betöltött szerepe katasztrofális volt a királyi család megítélésére, amely végül letartóztatásukhoz és a Temple börtönébe való bezárásukhoz, valamint 1792. szeptember 21-én a Monarcia felszámolásához és az Első Köztársaság kikiáltásához vezetett. Férjét, a trónfosztott XVI. Lajos királyt a Forradalmi Törvényszék hazaárulás vádjával perbe fogta és 1793. január 21-én guillotine általi halálra ítélte. A királyné pere október 14-én kezdődött, majd két nappal később elítélték és szintén nyaktiló által a Forradalom terén kivégezték.