Magyar Állami Operaház
Magyarország operaháza (mint épület), lásd a Q113044848 elemet is / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.
Magyar Állami Operaház | |
Település | Budapest VI. kerülete |
Cím | Budapest, Magyarország, Andrássy út 22. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1875–1884 |
Megnyitás | 1884. március 9. |
Építési stílus | Neoreneszánsz |
Védettség | Műemlék, Világörökség |
Tervező | Ybl Miklós |
Építész(ek) | Ybl Miklós |
Építési költség | 2 261 200 forint |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | Operák, balettek bemutatása |
Tulajdonos | Magyar Állam |
Alapadatok | |
Magassága | 50,69 m |
Alaprajz | Téglalap |
Alapterület | 5383,2 m² |
Hosszúsága | 113,22 m |
Szélessége | 59,06 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 03′ 31″47.502498, 19.05863 | |
Magyar Állami Operaház weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Állami Operaház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. 2021 őszétől az Eiffel Műhelyházban ifjúsági operaelőadásokat állítanak színpadra. Az operaház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is.[1][2] Az Opera Europa szövetség tagja.[3] Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet.[4]