Magyarország
állam Közép-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság.[17] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.[18] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest.
A „Magyarország” lehetséges további jelentéseiről lásd: Magyarország (egyértelműsítő lap). |
Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi látogató érkezett.[19] Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának,[20] Közép-Európa legnagyobb tavának[21] és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.[22]
A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói jónak mondhatóak. 2024-ben a Numbeo szerinti „életminőség-index” alapján a világ 44. országa (az EU-ban a 24.).[23] Az ún. „Jó Ország Index” rangsorban 23. helyen áll (amely az adott ország világméretű hozzájárulását veszi figyelembe egyes területekhez, mint pl. a tudományok, kultúra, békefolyamatok, klímavédelem stb.).[24] 40. helyen áll az „egyenlőtlenségekkel korrigált” emberi fejlettségi index rangsorában,[25] 40. a „Társadalmi Fejlettségi Index”(wd) alapján,[26] 2023-ban a világ 35. helyén áll a „Globális Innovációs Index” rangsorában,[27] a „globális békeindex” rangsorában a világ 18. helyén áll az ausztráliai IEP(wd) 2023-as jelentése alapján,[28] míg a Numbeo 2024-es rangsora alapján a világ 40. „legbiztonságosabb” országa.[29]
A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé jó a helyzet. A nettó átlagfizetés [30] és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb.[31] 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb.[32][33][34][35] A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került.[36] Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött.[37][38] Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.[39]
A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben.[40] Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.[41][42][43] Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.[44][45]
2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.[46][47][48][49] 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia.[50] A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel.[51] 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim.[52] Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.[53][54][55]