Magyarország zöldségtermesztése
From Wikipedia, the free encyclopedia
Magyarország földrajzi környezte – talaj- és éghajlati adottságai – kedveznek a zöldségtermesztésnek. A friss fogyasztás mellett a zöldség a tartósító ipar – konzerv- és hűtőipar – nyersanyaga is. A friss és feldolgozott zöldség a magyarországi export fontos árucikke.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. Indoklás: lásd WP:FORMA |
A zöldségtermesztésnek az ország mezőgazdaságában széles körű fejlesztő hatása van. A zöldségfélék egy része Amerika melegebb és nedvesebb területeiről került Európába. A burgonya, a paradicsom, a paprika, a bab ezért hidegebbre érzékeny, így vetésükre, palántázásukra csak a késő tavaszi fagyok után kerülhet sor. Az üvegházak és fóliasátrak segítségével sikerült a zöldségszezont előbbre hozni. A zöldségfélék többsége bőséges csapadékot és öntözést kíván.
Termesztésük nehezen gépesíthető, munkaigényes folyamat, de az egységnyi zöldségföldről nagyobb érték hozható ki, mint bármely más mezőgazdasági ágazatban.
- A zöldségtermesztés körzetei kialakulásuk tényezői alapján
Természetes tradíciókra épülő körzetek:
- Kedvező földrajzi adottságok mellett a tapasztalatokon és a termékek ismeretén alapulnak. Pl.: makói hagyma.
- Piacorientált mezőgazdasági körzetek: amely a nagy fogyasztók (Budapest, Miskolc, Balaton) környékén alakultak ki. Az egyes növények termesztése kevésbé alkalmas földrajzi adottságok mellett, ezt kárpótolják a piac közelségéből fakadó előnyök (pl. magasabb ár).
- A konzervgyárak és hűtőházak nyersanyagellátó területei