Magyar–cseh háború (1468–1478)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A cseh háború (1468–1478) akkor kezdődött, amikor Hunyadi Mátyás magyar király megszállta a Cseh Királyságot. Mátyás betört az országba azzal az ürüggyel, hogy Csehországot visszaadja a katolicizmusnak; akkoriban a huszita király, Podjebrád György uralta. Mátyás inváziója nagyrészt sikeres volt, így megszerezte az ország nagy részét. Prágát azonban nem foglalta el. Végül mind Mátyás, mind György királynak kiáltják ki magukat, bár egyikük sem szerezte meg az összes szükséges címet. Amikor György 1471-ben meghalt, utódja, II. Ulászló folytatta a harcot Mátyással. 1478-ban a háború a brünni és az olmützi szerződések nyomán véget ért. Mátyás halála után 1490-ben Ulászló lett Magyarország és Csehország királya.
Gyors adatok
magyar-cseh háború | |||
I. Mátyás hódításainak része | |||
Mátyás csapatai I. György cseh királyt bekerítve | |||
Dátum | 1468–1478 | ||
Helyszín | Cseh Királyság, Német-római Birodalom | ||
Eredmény | Magyar győzelem | ||
Terület- változások | Csehország nagy részét Magyarországhoz csatolják | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–cseh háború témájú médiaállományokat. |
Bezárás