Mihail Nyikiforovics Katkov

Mihail Nyikiforovics Katkov (oroszul: Михаил Никифорович Катко́в; Moszkva, 1818. február 13. – Znamenszkoje-Szadki, 1887. augusztus 1.) orosz publicista és szlavofil gondolkodó.

Mihail Nyikiforovics Katkov
Mihail Nyikiforovics Katkov
Született	1818. február 13. Moszkva
Elhunyt	1887. augusztus 1. (69 évesen) Znamenszkoje-Szadki
Állampolgársága	orosz
Nemzetisége	orosz
Házastársa	Sofya Shalikova
Gyermekei	Pavel Katkov Andrey Katkov
Foglalkozása	újságíró irodalomkritikus politikus filozófus
Iskolái	Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
Kitüntetései	Order of Saint Anna, 1st class Order of St. Vladimir, 2nd class
Halál oka	nyelőcsőrák
Sírhelye	Novo-Alekseevsky convent
Mihail Nyikiforovics Katkov aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Nyikiforovics Katkov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Kisnemes család sarja volt. Tanulmányait Moszkvában, Königsbergben és Berlinben végezte, utóbbi helyen különösen Schellinget és Karl Werdert szerette hallgatni. Előbb Moszkvában a filozófia tanára volt, de 1848-ban állását ott kellett hagynia és 1856-ban nyomdát alapított és megindította a Russzkij Vesztnyik (Orosz híradó) című havi folyóiratot. 1861-ben bérbe vette a Moszkvai Egyetem tulajdonát képező Moszkovszkije Vedomosztyi című nagy napilapot is, melyet haláláig szerkesztett. 1886-ban szerkesztőtársával, Pavel Leontyjevvel a moszkvai Miklós-liceumot alapította, melyben valamennyi régi nyelvet tanították. Mint politikus 1863-ig az angol önkormányzatnak és a reformoknak barátja volt, de az 1863-as lengyel felkelés után a nemzetiségi áramlatokat követve, egészen más állást foglalt el a Moszkovszkije Vedomosztyiban. Követte Lengyelország, Litvánia és a balti-tengeri tartományok erőszakos russzifikálást és pártfogásba vette szlavofil szövetségesei érdekében az adókiváltságokat és agrárkommunizmust. Nagy ellensége volt Katkov a németeknek, de a magyaroknak is. 1886-ban hírlapját a Valujev miniszter ellen indított hajszája miatt betiltották, de nemsokára újra felszabadították. Dmitrij Tolsztoj gróf minisztersége alatt nagy és hátrányos befolyása volt Katkovnak a tanügyre. III. Sándor trónra lépésekor sikerült neki megakadályozni a II. Sándor által célba vett vidéki gazdasági bizottságok életbe léptetését és arra bírni a cárt, hogy szigorúan nemzeti reakcionárius és abszolutisztikus rendszert, a külügyi politikában pedig pánszláv célokat kövessen. Ő volt az elsők egyike, aki a Franciaországgal való szövetséget sürgette és kíméletlenül ostorozta hírlapjában Giers külügyminiszter békepolitikáját. Meghalt Znamenszkoje nevű birtokán, Moszkva mellett. Halálhírére a francia liga feje, Paul Déroulède sietett is Moszkvába, hogy sírjára koszorút helyezzen.

Publicisztikai munkáiból több gyűjtemény jelent meg; ilyenek: Szobranyije sztatyej po polszkomu voproszu (Cikkek a lengyel kérdésről, Moszkva 1887); Nasa ucsebnaja reforma. Sz prilozsenyijami pregyiszlovijem i primecsanyijami Lva Polivanova (A mi tanügyi reformunk, Lev Polivanov előszavával és jegyzeteivel, Moszkva 1893).

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

• Oroszország-portál
• Politikaportál