Misima Jukio
(1925–1970) japán író / From Wikipedia, the free encyclopedia
Misima Jukio (japánul: 三島 由紀夫, Hepburn-átírással: Mishima Yukio) (Tokió, 1925. január 14. – Tokió, 1970. november 25.), valódi nevén Hiraoka Kimitake, japán próza- és drámaíró, költő, aki rituális öngyilkosságot, szeppukut követett el. Háromszor jelölték a Nobel-díjra. Az egyik legjelentősebb 20. századi japán író, avantgárd életművében a modern és hagyományos esztétikát ötvözte, kulturális határokat törve át, fő témáiul a homoszexualitást, a halált és a politikai változást választva.[1]
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. |
Gyors adatok
Misima Jukio | |
Sirou Aojama felvétele 1956-ból | |
Élete | |
Született | 1925. január 14. Tokió |
Elhunyt | 1970. november 25. (45 évesen) Tokió |
Sírhely | Tama Cemetery |
Nemzetiség | japán |
Szülei | Hiraoka Sizue Hiraoka Azusza |
Házastársa | Szugijama Jóko |
Gyermekei |
|
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | prózaíró, drámaíró, költő |
Első műve | Hanazakari no mori |
Fontosabb művei | Az Aranytemplom (regény) Hódzsó no umi |
Kitüntetései |
|
Hatottak rá | Kavabata Jaszunari Oscar Wilde Rainer Maria Rilke |
Misima Jukio aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Misima Jukio témájú médiaállományokat. |
Bezárás