Mohák
From Wikipedia, the free encyclopedia
A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy 26 000 ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).[1]
Ez a szócikk a növényekről szól. Hasonló címmel lásd még: Moha (település). |
Kis termetű, levélkére és száracskára tagolódó vagy telepes, zöld, spórás növények, amelyeknek nincsenek gyökerei és szállítószövete. A szárazságot és a fagyot is jól tűrik. Kanadai tudósok megállapították, a mohák a gleccsertakarók alatt átvészelt 400 év elteltével is képesek új életre kelni, amint napfény éri őket. Ezt a képességüket annak is köszönhetik, hogy az emberi őssejtekhez hasonlóan működő, ún. totipotens sejtjeik vannak. Egyetlen sejtből képes létrejönni egy teljes növény.[2][3]Szöveteik és szerveik nincsenek, ennek megfelelően valódi gyökerük, száruk és lomblevelük sincs.gyökérszerű fonalak rögzítik őket a talajhoz, szárszerűvé vált sejtek hordozzák az egy sejtrétegből álló levélkéiket.