Munkásmozgalom
a munkásosztály szerveződése és tevékenységei / From Wikipedia, the free encyclopedia
A munkásmozgalom a tőkés termelési viszonyok kialakulásával megszülető bérmunkásság szervezkedése, küzdelme gazdasági és politikai érdekeinek kielégítéséért. Eddigi története során jelentős fejlődésen, differenciálódáson ment keresztül mind céljai, szervezettsége, méretei tekintetében.
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Az illegális munkásmozgalom definíció szerint „földalatti” munkásmozgalom. Az egyes országok politikai és kormányzati rendszerétől függött, hogy a munkásmozgalmaknak volt-e, s ha igen, milyen mértékben legális, törvényes működési lehetőségük. A munkásosztály érdekelt volt a legalitás (törvényesség) fennmaradásában, mert harca így kevesebb áldozatot követelt. Az illegális munkásmozgalomnak szigorú biztonsági (konspirációs) szabályai voltak, hogy elkerüljék a szükségtelen véráldozatokat. Illegalitás esetén is törekedtek minden legális lehetőség kihasználására, ezt nevezték Lenin útmutatásai alapján a legális és illegális munkásmozgalom összekapcsolásának.