Nílus
folyó Afrikában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nílus (arabul: النيل - an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb)[1] folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik. Útja során a forrástól a torkolatig fő mellékfolyóival tizenegy ország (Burundi, Kenya, Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia, Uganda, Eritrea, Etiópia, Dél-Szudán, Szudán, Egyiptom) területén halad keresztül. Egyszerűen Nílusnak a Fehér-Nílus és a Kék-Nílus kartúmi egyesülési pontjától nevezik a folyamot. A Fehér-Nílus forrása bizonytalan, valahol a Nagy-tavak környékén található Közép-Afrikában. A Kék-Nílus az etiópiai Tana-tóból ered. A folyó északi részén szinte kizárólag sivatagi területeken halad át, majd Szudánon keresztül érkezik Egyiptomba, ahol óriási deltatorkolatot alkotva ömlik a Földközi-tengerbe. Rajta található a világ egyik legnagyobb vízerőműve, az egyiptomi Asszuáni-gát.
Nílus | |
A Nílus Luxornál | |
Közigazgatás | |
Országok | Burundi, Kenya, Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia, Uganda, Eritrea, Etiópia, Dél-Szudán, Szudán, Egyiptom |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 6853 km |
Forrásszint | 1134 m |
Vízhozam | 1584 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 3 400 000 km² |
Forrás | Nagy-tavak és Tana-tó |
é. sz. 15° 38′ 24″, k. h. 32° 30′ 20″15.640138888889, 32.5055 | |
Torkolat | Földközi-tenger (Egyiptom) |
é. sz. 31° 27′ 55″, k. h. 30° 22′ 00″31.4653, 30.3667 | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nílus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A folyam mentén alakult ki a civilizáció egyik bölcsője: az ókori Egyiptom mintegy négyezer évig állt fenn a Nílus völgyében. A terület a középkorban is megőrizte jelentőségét, Egyiptom sokáig az iszlám világ és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet legerősebb állama volt, a kultúra és a tudomány világjelentőségű központja. Fővárosa, Kairó, a Nílus és egész Afrika legnagyobb metropolisza ma is az arab világ központja.