Népies stílusú építészet Magyarországon
20. század eleji magyar építészeti stílus / From Wikipedia, the free encyclopedia
A népies stílus, népi romantika,[1] nemzeti romantika[2] vagy népi stílus[3] 20. század eleji magyar építészeti stílus, egyesek szerint nem is önálló, hanem a szecesszió egyik irányzata, ezért népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió[4][5] néven is szokták emlegetni.[6] Másik gyökere az Arts and Crafts mozgalom („Művészetek és Kézművesség”) volt.[7]
Ez a szócikk a 20. század első felének magyar népi motívumokat követő műépítészeti stílusával foglalkozik. A valódi népi művészetet a Magyar népi építészet szócikk tárgyalja. A népi elemeket a szépirodalomban felhasználó stílussal a népiesség foglalkozik. |
Gyors adatok
Népies stílusú építészet Magyarországon | |
népies szecesszió, magyaros(-erdélyi) szecesszió | |
A fővárosi Állatkert madárházának bejárata | |
Időszak | kb. 1905 – kb. 1945 |
Elterjedés | Magyarország |
Nevezetes alkotók | Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Lajta Béla, Árkay Aladár, Almási Balogh Loránd, Medgyaszay István |
Nevezetes alkotások | A Fővárosi Állat- és Növénykert épületei (nem mind), Áldás Utcai Általános Iskola, Városmajor utcai iskola, Fasori református templom, Kelenföldi református templom |
A Wikimédia Commons tartalmaz Népies stílusú építészet Magyarországon témájú médiaállományokat. |
Bezárás