Parker napszonda
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Parker Solar Probe, rövidítve PSP (magyarul: Parker napszonda), korábban Solar Probe+ vagy Solar Probe Plus amerikai űrszonda, melyet 2018. augusztus 12-én indított a NASA a Nap légkörének tanulmányozására.
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. december 19. |
Parker Solar Probe | |
A Solar Probe + | |
Ország | Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory |
Küldetés típusa | napszonda |
Küldetés | |
Célégitest | Nap |
Indítás dátuma | 2018. augusztus 12. |
Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 37B |
Hordozórakéta | Delta IV Heavy |
Küldetés vége | 2022 (tervezett) |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Parker Solar Probe témájú médiaállományokat. |
A NASA első űreszköze, amelyet élő személyről, Eugene Parker(wd) asztrofizikusról neveztek el.
Az űrszondát a Nap közelébe a Vénusz segítségével, hintamanőverekkel juttatják el, hét megközelítés során egyre közelebb kerülve az égitesthez. A program megvalósítása 2008-ban „A” előkészítő fázisban volt.
A legnagyobb megközelítés alkalmával mintegy 6 millió km-re lesz a Nap felszínétől (ez a Nap sugarának kb. 4-szerese). A szonda 11 cm vastag és 2,4 m átmérőjű szén-kompozit hővédő pajzsának ki kell bírnia az 1400 °C fokos hőmérsékletet és a Nap közelségéből adódó rendkívül erős sugárzást. A szondát érő sugárzás itt kb. 500-szor erősebb, mint ami a Föld körül keringő szondákat éri.
A szonda tömege 612 kg.
A szonda energiaellátását folyadékhűtésű napelemmel oldják meg, amit a hővédő pajzs mögé lehet mozgatni, ha a sugárzás túl erős lenne. A perihéliumban a Nap átmérője 23-szorosa a Földről látszónak.
A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja két kérdés a Nappal kapcsolatban, amikre eddig nem találtak választ: a napkorona túl magas hőmérséklete és a napszél felgyorsulása.