Po–2
kétfedeles szovjet repülőgép / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az U–2, 1944 után Po–2 szovjet többcélú kétfedelű repülőgép. Az U az ucsebnij, oktató repülőgép rövidítése. Beceneve Kukuruznyik (oroszul: Кукурузник), a szó[3] eredetileg kukoricást, azaz kukoricaföldet jelent[N 1]. NATO-kódja Mule (öszvér). A megbízható, egyszerű, valamint olcsó alacsonytámadó, légi felderítő, lélektani fegyver és futár repülőgép a háború alatt bebizonyította, hogy az egyik legsokoldalúbb könnyű harci repülőgép, amelyet a Szovjetunióban építettek. A szovjet idők leghosszabb ideig gyártásban lévő gépévé vált azzal, hogy egészen 1978-ig gyártották.[4]
Po–2 | |
A Goldtimer Alapítvány által üzemeltetett, lengyel gyártású CSS–13 | |
NATO-kód | Mule |
Funkció | többcélú repülőgép |
Gyártó | CKB–39 |
Tervező | Nyikolaj Polikarpov |
Sorozatgyártás | 1928–1952[1] |
Gyártási darabszám | 20–30 000[1] |
Fő üzemeltetők | Szovjet Légierő |
Rendszeresítők | Aeroflot DOSZAAF, (Szovjet Honvédelmi Szövetség) |
Típusváltozatok | CSS–13 |
Első felszállás | 1927. június 24.[2] |
Szolgálatba állítás | 1929 |
Háromnézeti rajz | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Po–2 témájú médiaállományokat. |
Elképzelhető, hogy a repüléstörténet második legnagyobb darabszámban készült, illetve a legtöbb példányban készült kétfedeles repülőgépe, több mint 40 000 db 1928 és 1953 között épült PO–2 géppel.[forrás?] Hiába mutatják a gyári adatok, hogy a gyártás 1952-es befejezéséig az U–2 és Po–2 oktató, valamint bombázó típusokból 20-30 000 közötti darabszám készülhetett,[1] a pontos számot nehéz megbecsülni. Ui. 1959-ig kisebb javító üzemekben, műhelyekben és repülő klubokban valószínűleg tovább folytatódott a gyártás.[5]