Rabszolgaháborúk a Római Birodalomban
a Római Köztársaság korabeli rabszolgaháborúk / From Wikipedia, the free encyclopedia
A rabszolgaháborúk alatt azokat a nagy, egész területre kiterjedő felkeléseket érti a történelem, amelyeket rabszolgák indítottak a Római Köztársaság ellen i. e. 135 és 71 között. A konfliktusok elsősorban Szicília szigetén és Itália déli részén zajlottak, mivel a rabszolgák aránya itt kimagaslóan nagy volt, egyes régiókban meghaladta a szabadok számát is. Kiváltó okai a római elit telhetetlensége, a korrupció szülte felelőtlen pazarlás és vagyonszerzési hajsza, mivel a legfőbb termelői réteget a rabszolgák alkották, akik ingyen dolgoztak, s a rómaiak igyekeztek a lehető legtöbbet kisajtolni munkájukból. A felkelések elterjedését és a felkelők kezdeti sikereit segítette a római társadalmon belüli ellentétek az alacsonyrangú szabadok és a magas rangú patríciusok között, illetve a Római Köztársaság viszálya a leigázott népekkel, olykor saját szövetségeseikkel, illetőleg az elhúzódó külső háborúk, amelyek lekötötték a római seregek zömét.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |