Robbanás a Nyevszkij expresszen
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nyevszkij expressz 2009. évi felrobbantása a Moszkva–Szentpétervár-vasútvonalon 2009. november 27-én, Oroszország Tveri területén, Bologoje város közelében történt.[2] A robbantás következtében kisiklott a nagy sebességű, akkor Moszkvától nagyjából 320 km-re haladó vonat. A kisiklásra helyi idő szerint 21:34-kor (UTC szerint 18:34-kor) került sor.[3][4] Hivatalos körök azt közölték, hogy 39 ember meghalt és 95 ember megsebesült, de később azt jelentették, hogy összesen 27 halálos áldozata van a balesetnek.[5][6][7] Legfeljebb hat ember maradt fogságban a felborult kocsikban.[4]
Robbanás a Nyevszkij expresszen | |
A Škoda CSSZ200 (66E9) mozdony a Nevszkij Expressz vonataival | |
Ország | Oroszország |
Helyszín | Tveri terület |
Időpont | 21:34 |
Típus | merénylet[1] |
Áldozatok | 28 |
Térkép | |
é. sz. 58° 07′ 33″, k. h. 33° 40′ 25″58.125833333333, 33.673611111111 |
Először a közeli Likosino falu lakói reagáltak a történtekre.[8] A sérültek ellátására tábori kórházat állítottak fel.[9] Legalább 50 embert Szentpéterváron láttak el.[10] Úgy gondolják, a kisiklás idejében 601 ember utazott a Nyevszkij expressz 13 kocsijában. A merénylet az utolsó négy kocsit érintette.[6][7] A nyomozás korai fázisa arra mutatott rá, hogy a kisiklás terrorista cselekmény következtében jöhetett létre. A csattanás helyén egy méter átmérőjű kráter keletkezett.[10]
A kormány megerősítette, hogy a balesetet terrorista támadás okozta, így a kisiklás a 2004-es repülőrobbantás óta Oroszországnak az észak-kaukázusi területen kívül történt legtöbb halálos áldozatot követelő terrorista támadása.[11]
Az Oroszországi Vasutak elnöke, Vlagyimir Jakunyin azt mondta, szombaton helyi idő szerint 20:00 (UTC szerint 18:00) órakor egy második, kisebb bomba is felrobbant a támadás helyszínén, de ennek nincsenek sebesültjei.[12] Jelentések szerint az első segítők megérkezését követően egy második robbanás is történt, ami arra utal, hogy terrorista támadásról van szó.
A bombát távvezérléssel hozták működésbe és valószínűleg a vizsgálóbizottság tagjainak szánták. A robbanásban Alekszandr Basztrikin, a vizsgálóbizottság elnöke és a legmagasabb rangú kormányzati helyszínelő megsérült.[5][13][14]