SMS Seydlitz
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az SMS Seydlitz a Német Császári Haditengerészet (Kaiserliche Marine) egyik csatacirkálója volt. A hajót 1910-ben rendelték meg és a Blohm & Voss építette meg Hamburgban az 1906 és 1908 között megrendelt von der Tann és Moltke-osztály tapasztalatai alapján. A Seydlitz számos újítással rendelkezett, áttervezték a hajtóműveit és erősebb páncélzattal látták el, vízkiszorítása 3000 tonnával volt nagyobb az elődeinél.
SMS Seydlitz | |
SMS Seydlitz | |
Hajótípus | csatacirkáló, (Großer Kreuzer / Schlachtkreuzer) |
Névadó | Friedrich Wilhelm von Seydlitz porosz lovassági tábornok |
Tulajdonos | Kaiserliche Marine |
Hajóosztály | egyedi példány |
Jelmondat | Alle voran! |
Pályafutása | |
Építő | Blohm & Voss, Hamburg |
Ára | 44.685.000 Márka |
Megrendelés | 1910. március 21. |
Építés kezdete | 1911. február 4. |
Vízre bocsátás | 1912. március 30. |
Szolgálatba állítás | 1913. május 22. |
Szolgálat vége | 1919. június 21. |
Honi kikötő | Wilhelmshaven |
Sorsa | Scapa Flow-ban önelsüllyesztést hajtott végre |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 24 988 t; max.: 28 550 t |
Hossz | 200,6 m; vízvonalon: 200,0 m |
Szélesség | 28,5 m |
Merülés | 9,29 m |
Hajtómű | 27 gőzkazán, 2 gőzturbina – 4 db háromszárnyú hajócsavar (∅ 3,88 m) |
Üzemanyag | szén |
Teljesítmény | névleges: 63 000 LE (46.336 kW) - 88,510 LE (66,002 kW) |
Sebesség | 28,1 csomó (52 km/h) |
Hatótávolság | 7800 km 14 csomós sebesség mellett |
Fegyverzet | 10 db 28 cm-es löveg (L/50) (870 lövedék) 14 db 15 cm-es löveg (L/45) (1920 lövedék) 12 db 8,8 cm-es löveg (L/45) (3400 lövedék) 4 db 50 cm-es torpedóvető cső (11 torpedó) |
Páncélzat | vízvonal: 100-300 mm fedélzet: 30-80 mm lövegtornyok: 70-250 mm kazamaták: 150 mm parancsnoki híd: 100-300 mm hátsó híd: 50-200 mm citadella: 265 mm lövegpajzsok: 70 mm |
Legénység | 1068 fő |
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Seydlitz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk az SMS Seydlitz csatacirkálóról szól. Hasonló címmel lásd még: Seydlitz (egyértelműsítő lap). |
A Seydlitz az első világháború számos nagy hadműveletében részt vett, köztük az Északi-tengeren vívott doggerbanki és a skagerraki (jütlandi) csatákban is. Mindkét csatában súlyos sérüléseket szenvedett. A Dogger-padnál a HMS Lion egyik 343 mm-es lövedéke telibe találta a Seydlitz hátsó lövegtornyát, ami kis híján a hajó pusztulását okozó robbanást idézett elő a lőszerraktárban. Skagerraknál 21 nagy kaliberű találat érte, melyek közül az egyik az utolsó előtti ("C") lövegtornyot találta el. A felcsapó lángok bár elpusztították a lövegtornyot, de a doggerbanki csata után bevezetett szigorúbb biztonsági rendelkezések megmentették a hajót a nagyobb katasztrófától. A csatában a hajót egy torpedótalálat is érte, aminek következtében 5300 tonna víz tört be a hajótestbe. Ennek következtében az elülső fedélzet csak 2,75 méterre került a víztől. Hazatértekor ezért jelentősen csökkenteni kellett a súlyát, hogy a Jade-öbölbe be tudjon hajózni. A Seydlitz is súlyos károkat okozott az ellenségnek. A csata elején a Derfflingerrel egyszerre leadott sortűz a levegőbe repítette a Queen Mary csatacirkálót.
A Seydlitz többször a Balti-tenger harcaiban is részt vett. 1915-ben a Rigai-öböl megtisztítására végrehajtott hadművelet során a felderítő kötelék tagja volt. A háború után a többi német csatacirkálóhoz hasonlóan Scapa Flow-ban internálták, ahol 1919. június 21-én a Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) többi egységéhez hasonlóan legénysége elsüllyesztette, hogy ne kerülhessenek a britek kezére. 1928. november 2-án kiemelték és 1930-ig lebontották Rosythban.