Szentbékkálla

magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Szentbékkállamap

Szentbékkálla község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Gyors adatok
Szentbékkálla
Thumb
Thumb
Szentbékkálla címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterSárvári Csaba (MVMP)[1]
Irányítószám8281
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség189 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 46° 53′ 15″, k. h. 17° 33′ 49″
Thumb
Szentbékkálla
Szentbékkálla
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szentbékkálla weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbékkálla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás

Fekvése

A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttól északra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras. A faluszerkezet már az 1273-as évektől kezdett kialakulni és a későbbiekben már 110 ház egységes képe mutatta Szentbékkállát a korabeli térképeken.

A faluszerkezet lényegesen nem változott, annak ellenére, hogy az 1990-es évektől a betelepülők, illetve a helybeli lakosok néhány új házzal bővítették a házak számát. Említést érdemel a négy műemlék épület a faluban, a templom, és a templomban a felújított műemlék orgona. A felújított Birkás-kúria, a biomandula-ültetvényével és -gazdálkodással. Sajnos az 1825-ben épült Istvándi-házból csak a csodálatos homlokzat maradt meg és őrzi a múltat. A Zrinyi utcában található – a falu legrégebbi – 1816-ban épült nádtetős háza.

A település közigazgatási területének déli részén végighalad a Zánka és Gyulakeszi között közel 20 kilométeren húzódó 7313-as út. Belterületét azonban csak a 73 135-ös út érinti, amely 7313-asból ágazik ki észak felé a község déli külterületén, majd miután végighalad a faluközponton, Mindszentkálla érintésével visszatér a 7313-asba.

Története

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Csombó Lajos (Kulturális Egyesület Szentbékkálla)[3]
  • 1994–1998: Csombó Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Csombó Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Csombó Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Sárvári Attila (független)[7]
  • 2010–2014: Sárvári Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Molnár Endre Sándor (független)[9]
  • 2019–2024: Sárvári Csaba (MVMP)[1]
  • 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
189
190
174
203
199
189
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 4,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% örménynek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 5,2%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 15,7% (9,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei

Légi felvételek Szentbékkálláról

Jegyzetek

Források

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.