udvari méltóság a Magyar Királyságban From Wikipedia, the free encyclopedia
A tárnokmester (magister tavernicorum regalium,[1] (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan bírói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.
A Magyar Királyság tárnokmestere magister tavernicorum regalium | |
gróf Keglevich Gábor 1842. január 12. – 1848 | |
Adatok | |
Ország | Magyar Királyság |
Első | Miska fia Salamon (1214) |
Utolsó | Keglevich Gábor (1842–1848) |
Egyéb címek | kamarások mestere királyi kamara elnöke kamarás főtárnokmester |
Hivatal kezdete | 1214 |
Hivatal vége | 1848 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve.[2]
Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helységeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették.[3]
Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak.[4]
1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói stb.).[5] A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában.[6] Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét,[7] ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius).[5][6] A tisztség második aranykora az Árpád-ház kihalása utáni időszak. A feudális anarchia idején ugyanis egyszerre több nádora is volt az országnak, nehezen meghatározható területi hatáskörrel. A tartományurak többnyire akkor is nádornak hívatták, illetve tekintették magukat, amikor a (kérdéses legitimitású) király már mást nevezett ki helyükbe. Ezért a hivatal tekintélye lehanyatlott, és Károly Róbert udvarában átmenetileg a tárnokmester lett az ország legfőbb méltósága (Kristó 1995). Ebben a tisztségben hajtotta végre Nekcsei Demeter azt a gazdasági reformot, amellyel megteremtette az Anjou-kor királyainak szilárd pénzügyi alapjait.
A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben. Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették.[6] A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani. A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett.[5]
A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes Tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább.[5]
Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodója | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Miska fia Salamon | 1214[6] | II. András | |
Apod fia Dénes | 1215–1222[4] / (1224–1230[6]) | ||
Tomaj nembeli Dénes | 1224–1230[4] | Tomaj nemzetség | |
Miklós fia Miklós | 1231–1235[6] | ||
Csák nembeli Pósa | 1235[4][6] | IV. Béla | Csák nemzetség |
Rátót I. Domonkos (Rátót nembéli Domokos) | 1238–1241[4][6] | Rátót nemzetség | |
betöltetlen | 1241–1242 | ||
Csák nembeli Máté (†1245-49)[4] | 1242–1246[4][6] | Csák nemzetség | |
Türje nembeli Dénes | 1246–1248[4][6] | Türje nembeli | |
Hahót nembeli Csák | 1248–1260[4][6] | Hahót nembeli | |
Pok nembeli Móric | 1260–1270[4][6] | Pok nembeli | |
Ákos nembeli Ernye | 1272[6] | V. István | Ákos nembeli |
Gutkeled nembeli Joachim (először) | 1272–1273[6] | IV. László | Gutkeled nembeli |
Rátót nembeli István | 1273[6] | Rátót nembeli | |
Gutkeled nembeli Joachim (másodszor) | 1273–1274[6] | Gutkeled nembeli | |
Monoszló nembeli Egyed (először) | 1274[6] | Monoszló nembeli | |
Gutkeled nembeli Joachim (harmadszor) | 1274[6] | Gutkeled nembeli | |
Monoszló nembeli Egyed (másodszor) | 1274–1275[6] | Monoszló nembeli | |
Gutkeled nembeli Joachim (negyedszer) | 1275[6] | Gutkeled nembeli | |
Csák nembeli Máté (†1283-84)[4] | 1275–1276[6] | Csák nembeli II. Máté | |
Kőszegi Iván (János) | 1276–1277[6] | Héder nembeli, Kőszegi család | |
Ugrin[4] | 1277–1279[6] | Csák nembeli, újlaki ág | |
Aba Lőrinc (először) | 1279–1280[6] | Aba nembeli | |
Aba Péter | 1281–1283[6] | Aba nembeli | |
Aba Lőrinc (másodszor) | 1284–1286[6] | Aba nembeli | |
Kőszegi Iván (másodszor) | 1290–1291[6] | Héder nembeli, Kőszegi család | |
Porcz I István (Porc, illetve Porcs István) | 1291–1292[6] | Rátót nembeli | |
Rátót II. Domonkos (Rátót nembéli Domokos) | 1293–1301[6] (1302[8]) | Rátót nemzetség, Porcz I. István fia, a Pásztói család őse | |
Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodója | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Kőszegi Henrik | 1302–1305 | Kőszegi család | |
Kőszegi Miklós | 1307 | Kőszegi család | |
Csák Ugrin | 1307–1309[6] | I. Károly | Csák nemzetség újlaki ága |
Csák Máté | 1310–1311[6] | Csák nemzetség trencséni ága, III. Máté | |
Kőszegi Miklós | 1311–1314[6] | Kőszegi család | |
Borsa Beke | 1314–1315[6] | Borsa nemzetség | |
Nekcsei Demeter | 1315–1338[6][7] | Aba nemzetség | |
Szécsényi Tamás (először) | 1339–1342[6] (1341-ig procurator, megbízott[8]) | Szécsényi család | |
Sirokai Miklós | 1341[8] | ||
Lackfi István (először) | 1342[6] | I. Lajos | Lackfi család |
Szécsényi Tamás (másodszor) | 1342–1343[6] | Szécsényi család | |
Lackfi István (másodszor) | 1343–1344[6] | Lackfi család | |
Tót Lőrinc | 1344–1346[6] | Kont Miklós apja | |
Paksi Olivér először | 1347–1352[6] | ||
Lackfi István (harmadszor) | 1353[6] | ||
Pomázi Cikó | 1353–1359[6] | ||
Paksi Olivér (másodszor) | 1359–1360[6] | ||
Zsámboki János (először) | 1360–1371[6] | ifjabb? | |
Dunajeci János | 1371–1372[6] | ||
Zsámboki János (másodszor) | 1373–1376[6] | ifjabb? | |
Szepesi Jakab | 1376[6] | ||
Szentgyörgyi Tamás | 1378–1382[6] | ||
Zámbó Miklós (először) | 1382–1384[6] | Mária | |
Treutel János | 1384–1385[6] | ||
Zámbó Miklós (másodszor) | 1385–1388[6] | ||
Név | Tárnokmesterség ideje | Tárnokmestersége idején uralkodó | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Perényi János | 1438-58 | Albert, I. Ulászló, V. László | Perényi család |
Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister[9]
Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodója | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Thurzó Elek | 1523–1527 | II. Lajos | betlenfalvi; Thurzó család |
Báthori András | 1527. november 10 – 1534 | I. Ferdinánd[9] | Báthori-család ecsedi ága (†1534) |
homonnai Drugeth Ferenc | 1527 – 1533 | I. János[9] | homonnai; Drugeth család |
Nádasdy Tamás | 1536 – 1543 | I. Ferdinánd[9] | Nádasdy család |
Kendi Ferenc | 1539 | I. János[9] | |
Báthori András | 1544. január 1 – 1554 június 1. | I. Ferdinánd | Báthori-család ecsedi ága (†1566) |
Perényi Gábor | 1554. november 5 – 1557 | ||
Zrínyi Miklós | 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. | I. Ferdinánd, I. Miksa | gróf (†1566); Zrínyi család |
Zrínyi György | 1567 – 1603 | I. Miksa, Rudolf | gróf (†1603); Zrínyi család |
Erdődy Tamás | 1603. augusztus 19 – 1608 | Rudolf, II. Mátyás | monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család |
Forgách Zsigmond | 1608. december 1 – 1610 | II. Mátyás | gimesi báró; Forgách család |
Draskovich János | 1610. január 25 – 1613. május 11. | ||
üresedés | 1613 – 1615 | ||
Erdődy Tamás | 1615. április 27 – 1624. január 15. | II. Mátyás, II. Ferdinánd | monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család |
üresedés | 1624. január – 1625. október | II. Ferdinánd | |
Bánffy Kristóf | 1625. október 8 – 1643 | II. Ferdinánd, III. Ferdinánd | alsólendvai gróf; Bánffy család |
Csáky István | 1644. március 15 – 1662. november 5. | III. Ferdinánd, I. Lipót | körösszegi gróf; Csáky család |
Erdődy György | 1662. november 22 – 1663 | I. Lipót | monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy család |
Forgách Ádám | 1663. június 8 – 1679 | gimesi gróf; Forgách család | |
Erdődy Imre | 1679. augusztus 21 – 1690 | gróf; Erdődy család | |
Zichy István | 1690. június 12 – 1693 | vázsonykői gróf; Zichy család | |
Erdődy György | 1693. április 7 – 1704. január 15. | gróf | |
üresedés | 1704 – 1705 | ||
Csáky Zsigmond | 1706. november 17 – 1739 | I. József, III. Károly | gróf; Csáky család |
Nádasdy Lipót Flórián | 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. | III. Károly, Mária Terézia | Nádasdy család |
Esterházy Ferenc | 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus | Mária Terézia | galántai gróf (†1754); Esterházy család |
Illésházy József | 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. | gróf; Illésházy család | |
Batthyány Ádám | 1759. augusztus 21 – 1782. | Mária Terézia, II. József | Batthyány család |
Csáky János | 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. | II. József | körösszegi gróf; Csáky család |
Niczky Kristóf | 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. | gróf; Niczky család | |
Jankovich Antal | 1786. december 21 – 1789 | daruvári gróf (†1789); Jankovics család | |
Végh Péter | 1789. április 27 – 1795. július 21. | II. József, II. Lipót, Ferenc | |
Majláth József | 1795. július 23 – 1797 | Ferenc | székhelyi; Majláth család |
Szentiványi Ferenc | 1797. október 21 – 1802. április 16. | szentiványi; Szentiványi család | |
Brunswick József | 1802. április 16 – 1825. március 18. | korompai gróf; Brunszvik család | |
Cziráky Antal Mózes | 1825. április 3 – 1827 | ciráki gróf; Cziráky család | |
Pálffy Fidél | 1828. március 18 – 1836 | Ferenc, V. Ferdinánd | erdődi gróf; Pálffy család |
Eötvös Ignác | 1836. augusztus 9 – 1841 | V. Ferdinánd | vásárosnaményi gróf; Eötvös család |
Keglevich Gábor | 1842. január 12 – 1848 | buzini gróf; Keglevich család | |
Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodó | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Rátót nembeli László | 1302[8] | Rátót nemzetség | |
Rátót nembeli Domokos | 1313–1314[6] (1302[8]) | Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse | |
Szécsényi Tamás | 1320–1321[8] | Szécsényi család | |
Drugeth Fülöp | 1321–1323[8] | Drugeth család | |
Ákos nembeli Mikcs | 1323–1326[8] | Ákos nemzetség | |
Babonić János | 1326–1333[8] | Babonić család, Vodicsai Babonjeg fia | |
Rátót nembeli Olivér | Rátót nemzetség | ||
Lackfi András | 1355-56 | I. Lajos | Lackfi család |
Bebek István | 1359–1360 | I. Lajos | Bebek család |
Bebek György | 1362-89 | I. Lajos | Bebek család |
Bebek Imre | 1393–1395 | Zsigmond | Bebek család |
A magyar uralkodó osztály
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.