Tüdőrák
From Wikipedia, the free encyclopedia
A tüdőrák, vagy közismert nevén tüdőkarcinóma a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.[1][2] A folyamat áttét (metasztázis) képzéséhez is vezethet, amely alatt az abnormális tüdőszövetnek más szervekben való megjelenését és burjánzását lehet érteni.[3] A tüdőrákok többsége a tüdő epitheliális szövetéből, azaz hámszövetéből származik. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte.[4] A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése, valamint a mellkasi fájdalom.[5][6]
Tüdőrák | |
Keresztmetszeti kép egy emberi tüdőről. A lebeny felső szegmensében látható fehér elváltozás maga a daganat. A tüdő állományában antrakózis látható. | |
Osztályozás | |
BNO-10 | C33.-C34. |
BNO-9 | 162 |
Főbb tünetek |
|
Adatbázisok | |
OMIM | |
DiseasesDB | 7616 |
MedlinePlus | 007194 |
eMedicine | med/1333 |
MeSH ID | D002283 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüdőrák témájú médiaállományokat. |
A tüdő daganatos elváltozásai között megkülönböztetnek kissejtes és nem-kissejtes formákat.[7] Az elkülönítés fontos, mivel ez határozza meg a később alkalmazandó terápiát. A nem-kissejtes (NSCLC) elváltozás műtéttel kezelhető, viszont kevésbé reagál a kemo- és sugárterápiára.[8] A kissejtes (SCLC) változatról mindezek ellenkezője mondható el: nem operálható, viszont a kemoterápiára illetve sugárterápiára érzékeny.[8]
A tüdőrákot indukáló tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el.[1] Az esetek túlnyomó többségében (85%) a tüdőrák a hosszú időn át végzett dohányzás miatt alakul ki. A nem dohányzók mindössze 10-15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek,.[9] esetükben genetikai[10][11] illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz,[12] azbeszttel való érintkezés,[13] levegőszennyezés[14][15][16] és a passzív dohányzás[17][18] játszanak döntő szerepet.[19][20][13][21] A veszélyeket jelentő faktorok kiiktatásával, beleértve a dohányzást, illetve a légszennyezést lehet a megelőzés elsődleges lépéseit megtenni.[22]
A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, illetve könnyen azonosítható CT-vel.[23][24] A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja ki. A kezelést a szövettani besoroláson túl a daganat stádiuma és a beteg fizikai állapota határozza meg. A beavatkozás lehet sebészi, (főleg a nem kis sejtes tüdő karcinóma esetében), illetve az aprósejtes tüdő karcinóma esetében a kemoterápia, a sugárkezelés, vagy mindezek kombinációja.[25]
2012-ben a világon mintegy 1 800 000 embert érintett tüdőrákos megbetegedés és ebben az évben 1 600 000 ember hunyt el tüdőrák következtében.[26] Ez alapján a tüdőrák a leggyakoribb halálos kimenetelű rákos megbetegedés a férfiaknál, míg a nők esetében a második leggyakoribb halálozási ok a mellrákot követően.[27] A leggyakrabban 70 éves korban diagnosztizálják e betegséget. Az Amerikai Egyesült Államokban diagnosztizált tüdőrákos betegek közül összességében csak 17,4 százaléka a betegeknek élt még öt évvel a betegség megállapítását követően.[28] A tüdőrák következményei a fejlődő világ országaiban jóval súlyosabbak.[29] A kezelést követő 5 éves túlélés esélye átlagosan 14%.[5][30]