(1490–1543) magyar nemes, országbíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.
Thurzó Elek | |
Thurzó Elek síremléke | |
A Magyar Királyság tárnokmestere | |
Hivatali idő 1523 – 1527 | |
Előd | ? |
Utód | Báthori András |
A Magyar Királyság országbírója | |
Hivatali idő 1527. december 10. – 1543. január 25. | |
Előd | Drágffy János |
Utód | Nádasdy Tamás |
Született | 1490[1] Felvidék |
Elhunyt | 1543. január 25. (52-53 évesen)[2] Lőcse |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Szülei | Thurzó János |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Thurzó Elek témájú médiaállományokat. |
Thurzó János krakkói polgármester, körmöci kamarás – akinek bányavállalata és rézválasztó kohója [3] volt – és Beck Magdolna – Szatmári György unokahúga – fia. Elődei nyomán a bányaművelést kedvelte. 1521-ben már körmöci kamarai gróf és királyi főkomornokmester, majd királyi kincstárnok lett, 1525-ben pedig tárnokmester, végül országbíró akkor lett, amikor a törökök elfoglalták Budát.
Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernuszt Jánosnak, Mátyás király bizalmasának[4] a kezébe kerültek adomány- és zálogjogon, mindazonáltal a Thurzó család a Fuggerekkel együtt azokat haszonbérben tartotta régi gazdálkodási rendszerében. Thurzó 1523-ban kapta meg Mária királynétól Vöröskő várát, melyet azonban a Fuggereknek eladott. Mohács után még ő rendezte Mária menekülését az országból.
Amikor a királyné meghallotta ezt a vereséget, a veszprémi püspökkel, Thurzó Elekkel és a pápai követtel – akkor még nem tudva bizonyosat a király vesztéről – rémülten Pozsonyba futott, a Dunán szállítva holmijának nagy részét
Szapolyai János királyt mellőzve határozottan I. Ferdinánd mellé állt, tőle kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból a Szepesi várat több mással együtt. 1531 tavaszán Elek szerzett egy fontos tovább örökíthető tisztséget, nevezetesen Szepes vármegye örökös ispánságát.[6]
A humanista kapcsolatairól híres főúr a bécsi egyetemen tanító tudósokkal Rotterdami Erasmussal és Aldias Manutiusszal állt kapcsolatban. Az evangélikus vallás követője és Perényi Péter legbensőbb barátja, később apósa volt. Az első felesége Szatmári Anna volt. Második nejétől – a Mohácsnál elesett felsőlendvai Széchy Tamás főispán özvegyétől – ormosdi Székely Magdolnától két lánya született. Margit nevű leánya Perényi Péter koronaőr felesége lett.
1543. január 25-én halt meg, Lőcsén temették el.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.