Vásárlóerő-paritás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vásárlóerő-paritás (angolul: purchasing power parity, rövidítve PPP) közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett javak (termékek és szolgáltatások) úgynevezett kosarat alkotnak, amelynek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni.
A referenciavaluta általában az amerikai dollár egy adott évre.
Ezzel a módszerrel két problémán lehet felülkerekedni:
- A valutaárfolyamok finom és durva ingadozáson eshetnek át anélkül, hogy változnának a gazdasági körülmények. Egy rövid távú nemzetközi összehasonlítás hamis eredményre jutna a piaci árfolyam használatával.
- A szegény országok valutáit rendszerint alulértékelik a piacon gyenge munkatermelékenységük miatt (lásd Balassa–Samuelson-hatás).