Visual Basic for Applications
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Visual Basic for Applications (VBA) az egyik megvalósítása a Microsoft esemény-vezérelt programnyelvének, a Visual Basic 6-nak – aminek 2008-ban szűnt meg a fejlesztése – és a hozzá tartozó integrált fejlesztőkörnyezetnek. Bár a Microsoft a Visual Basic támogatását és fejlesztését abbahagyta, a VBA programnyelv újabb verzióját hozták létre 2010-ben, így a Visual Basic for Applications 7 került a Microsoft Office alkalmazásokba.
A Visual Basic for Applications lehetővé teszi felhasználó által definiált függvények létrehozását, folyamatok automatizálását, és a Windows API és más alacsonyabb szintű funkciók DLL-eken keresztüli elérését. Felváltja ill. kibővíti az alkalmazások korábbi saját makró-programozási nyelveinek funkcióit, mint pl. a Word WordBASIC-éit. A futtató alkalmazás sok funkcióját lehet vele vezérelni, többek között a felhasználói felület elemeit, mint a menük és eszköztárak, és tetszőleges űrlapokat és párbeszédpaneleket.
Ahogy a neve is utal rá, a VBA közeli rokonságban van a Visual Basic-kel és a Visual Basic futásidejű könyvtárat használja. Viszont a VBA-kód alapvetően csak egy futtató alkalmazásban tud lefutni, önálló alkalmazásként nem. OLE automatizálással viszont vezérelhető egy applikáció egy másikból VBA-val. Például VBA-val automatikusan készíthetünk egy Microsoft Word riportot Microsoft Excel adatokból, amiket az Excel automatikusan gyűjt szenzorok folyamatos lekérdezésével. VBA-val használhatók, de nem készíthetők, ActiveX/COM DLL-ek, és későbbi verziók osztály modulokat is támogatnak.
A VBA a legtöbb Microsoft Office alkalmazásban megtalálható, köztük az Office for Mac OS X-ben (a 2008-as verziót kivéve), továbbá más Microsoft alkalmazásokban is, mint a Microsoft MapPoint és a Microsoft Visio. A VBA-t, legalábbis részben, olyan applikációk is megvalósítják, amiket nem a Microsoft adott ki, mint az ArcGIS, az AutoCAD, a CorelDraw, a LibreOffice, a Reflection, a SolidWorks, és a WordPerfect.