magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zalaerdőd község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban, bár Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Zalaerdőd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bódis József Tibor (független)[1] | ||
Irányítószám | 8344 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 237 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 23″, k. h. 17° 08′ 21″ | |||
Zalaerdőd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaerdőd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veszprém vármegye legnyugatibb települése, a Kemenesalján fekszik, Vas és Zala vármegye határán. Közigazgatási területén elhalad a Keszthely északi határvidékétől egészen Jánosházáig húzódó 7331-es út, de lakott területeit csak az abból kelet felé kiágazó 73 168-as út érinti (amely aztán tovább folytatódik Hetyefő és Dabronc felé).
A legközelebbi települések: Hetyefő 2 kilométerre és a Vas vármegyei Keléd 3,5 kilométerre. A legközelebbi vasúti megállóhely, a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon Dabronc déli szélén található Dabronc megállóhely körülbelül 4,5 kilométerre helyezkedik el.
Zalaerdőd nevét 1351-ben említette először oklevél Nauylad néven, mint a Nyavalád család birtokát. Első ismert birtokosa Nyavalyádi Henrik fia, Jakab volt. Nevét 1426-ban is említette egy oklevél, mint Szentlászló Márton birtokát. Később a Marczali család kapta meg királyi adományként.
1454-ben Marczali János somogyi főispán az akkor lakatlan pusztát az erenyei pálosoknak adta, majd adományát 1458-ban Mátyás király is megerősítette.
Nyavalyád 1494-ben és 1496-ban az összeírásokban a Szent György vár tartozékaként szerepelt. Szentgyörgy vára a Marczaliaké volt. A török időkig több birtokosa is volt, de határa nagyrészt az erenyei pálos rend birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1650-től mint puszta, 1656-tól már mint lakatlan hely, majd Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.
1702-ben települt újra a falut, az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet, szabad költözködési jogot kaptak. A 18. század közepe után a tüskevári konvert birtokaként szerepelt az összeírásokban.
1799-től, a Rokolyán–Nyavaládi közalapítványé, 1824-től 1945-ig, a Katolikus Vallásalap somlóvásárhelyi uradalmához tartozott. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után határának nagyobb része a Vallásalapítványé, majd az 1945-ös földosztáskor jutott a helybeliek kezére.
1910-ben 743 lakosából 741 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 250 | 241 | 232 | 207 | 238 | 231 | 237 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,4% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,7%, református 3,3%, felekezeten kívüli 1,4% (37,6% nem nyilatkozott).[11]
Felső, zöld mezejében az aranyszínű korona azt jelképezi , hogy a község 600 éven át Zala vármegyéhez tartozott. A pajzs alsó, aranyszínű mezőjében látható zöld színű eke és tölgyfa az erdőgazdálkodást jelképezi, a kereszt pedig azt, hogy a község több mint ötszáz éven át a pálos szerzetesrend birtoka volt.[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.