Zalai-dombság
földrajzi középtáj Zala vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, az Alpokalján elterülő földrajzi középtáj. A dombhátakon fennmaradt a folyóvízi kavicstakaró, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tenger pliocén korú üledékeit is feltárja.
Zalai-dombság | |
A Zalai-dombság látképe a bazitai tévétoronyból | |
Elhelyezkedés | Nyugat-magyarországi peremvidék |
Besorolás | középtáj |
Fontosabb települések | Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti |
Földrajzi adatok | |
Legmagasabb pont | Vár-hegy, 338 m |
Folyóvizek | Zala, Kerka |
Időzóna | CET (UTC+1) |
Térkép | |
Pozíció Magyarország térképén | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 37′ 08″, k. h. 16° 46′ 27″46.618927, 16.774046 |
A sűrű, csaknem párhuzamos, de dél felé kissé szétterülő, mélyen bevágódó völgyek erősen tagolják a felszínt. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges” falutípus.
Legjelentősebb folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója.
Területének nagy hányadát erdő borítja, az országos átlagnál kevesebb a szántóföld.
Nyersanyagai közül a szénhidrogén, a kőzetek és a termálvíz emelendő ki. A mára jórészt kiapadt kőolaj- és földgázkészletek kiaknázására alakult meg a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), amely a második világháborút követő államosítás után is a terület fejlődésének egyik mozgatórugója maradt.
A dombság két legnagyobb városa Zalaegerszeg és Nagykanizsa.
A tájra gondolva írta Ruffy Péter 1972-ben:
„ | Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erdősziget. […] Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok… fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat, mely hasonlíthatatlan. A tájat, amely egyedülvaló. | ” |