Zanszkár
Tehsil Kargil kerületben, Ladak, India / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zanszkár (ladaki: ཟངས་དཀར་, wylie: zangs dkar, hindi: जांसकर, kínai: 藏斯卡, angol helyesírás szerint: Zanskar, Zahar (helyi) vagy Zangskar) az egykori önálló királyság ma egy tehszil[1] a Kargil körzetben, amely India szövetségi területei egyikének, Ladak szövetségi terület (2019. október 31-ig Dzsammu és Kasmír állam) része. Adminisztrációs központja Padum (régen Zanszkár fővárosa). 250 km-re délre található Kargil városától az NH301-es számú indiai nemzeti autóúton. Zanszkár népessége 2020-as adatok szerint mintegy 20 000 fő volt.
Zanszkár | |
A Zanszkár hegység | |
Elhelyezkedés | India |
Fontosabb települések | Padum |
Népesség | |
Népesség | ≈ 20.000 |
Népsűrűség | 2-3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7000 km² |
Legmagasabb pont | Kamet-csúcs (7756 m) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 28′ 08″, k. h. 76° 52′ 39″33.468888888889, 76.8775 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zanszkár témájú médiaállományokat. |
A korábbi Dzsammu és Kasmír állam harmadik régiója, Ladak régebben csupán Zanszkárral szomszédos királyság volt, de már a XV. századtól része. Korábban a X. századtól majdnem egy időben lettek a nyugat-tibeti Guge királyság részei.
Zanszkárt a történelmi Ladaktól[2] a Zanszkár-hegység választja el.
A térség érdekes magyar vonatkozása, hogy Kőrösi Csoma Sándor éveket töltött Zanszkárban, főként Zanglában (1823. június 26. és 1824. október 22. között), Thetában és más kolostorokban. Emlékeit száz évvel később pedig a másik neves magyar orientalista, Baktay Ervin kutatta a környéken. Ezek miatt a magyarok érdeklődése a térség iránt élénkebb, és eltérő jellegű jellegű, ami miatt Zanszkárról több magyar dokumentumfilm is született.