Les llingues oghur, oghúriques o bulgáriques (tamién escrito: ogur, oghur, oguric; bulghar, bolgar, etc.), son una rama de la familia de llingües túrquiques. Históricamente faláronse n'Antigua Gran Bulgaria (Magna Bulgaria) y, posteriormente, nel Primer Imperiu búlgaru y na Bulgaria del Volga. La única llingua que se caltién anguaño d'esti grupu ye’l chuvaxu.
Más información Llingües Oghur o Bulgáriques, Estatus oficial ...
Les lllingües d'esta familia falábense por delles agrupaciones de tribus nómades, ente otres los onoguros, los protobólgaros, los kházaros y los avaros de Panonia. Nun ta claro si los chuvaxos descienden direutamente d'alguna d'estes tribus o si son una grupu estremáu. (Johanson 1998, Golden, 1998).
La rama de llingües oghur carauterízase pola correspondencia de la l n'oghur frente a la š del restu de llingües túrquiques y a la r n'oghur frente a la z del restu de llingües túrquiques, ye por mor d'esto polo que tamién se noma “túrquicu-li'r” y “túrquicu-r”. (Baskakov, 1952)
1) Sistema especial de vocalismu.con caltenimientu de diferenciación ente curties y llargues.
2) Sustitución de delles vocales a entamu de pallabra por diptongos, p.e. chuvaxu: йěр (yĕr) ‘trinéu’ – turcu: iz , chuvaxu: вут (vut) ‘fueu’ – uzbeku: o't
3) Rotacismu: sustitución de s/z, t/d, y n'otres llingües túrquiques por r, p.e. chuvaxu: кěр (kĕr) ‘seronda’ – uzbeku: kuz.
4) Lambadismu: sustitución de š/s n'otres llingües túrquiques por l, p.e. chuvaxu: хěл (hĕl) ‘iviernu’ – uzbeku qish
LÉXIQUES
Esiste una bayura de pallabres que nun tienen equivalente n'otres llingües túrquiques carauterizándolu como un grupu estremáu del restu, p.e. chuvaxu: çăмса (śămsa) ‘nariz’, арăм (arăm) ‘muyer’, etc.
GRAMATICALES
1) Plurales en -sem y non en -lar (d'otres llíngües túrquiques)
2) Allugamientu del sufixu de plural detrás de los sufixos posesivos y non delantre como n'otres llíngües túrquiques.
3) Elementu deíticu e- < *a- delantre de los pronomes personales, p.e. chuvaxu: епĕ (epĕ) ‘yo’ – turcu: ben.
4) Partícula negativa, p.e. ан (an) en chuvaxu.
Fontes: Baskakov, 1952, Clark, 1998.
BASKAKOV N.A. (1952): “K Voprosu o Klassifikatsii Tyurkskih Yazykov (К Вопросу О Классификации Тюркских Языков)” (Cuestiones no que cinca a la clasificación de les llingües túrquiques) en Izvestiya AN SSSR. Otdelenie literatury i yazyka (Известия АН СССР. Отделение литературы и языка.) - Т. XI. Pt. 2. pp.. 121-134 – Moscú. (en rusu).
BASKAKOV N.A. (1966): “Tyurkskie yazyki” (Тюркские языки) (llingües túrquiques) en Yazyki narodov SSSR: Tyurkskie yazyki (Языки нородов СССР: т. 2. Тюркские языки) (Llingües vernácules de la URRS: tomu 2: Llingües túrquiques) páxs. 7-42. Moscú. Nauka. (en rusu)
CLARK, L (1998): “Chuvash” en Johanson & Csato (1998) páxs. 434-452 (n'inglés)
GOLDEN, P. (1998): “The Turkic Peoples: A Historical Sketch” en Johanson & Csato (1998) páxs. 16-29 (n'inglés).
HAKIMZYANOV, F.S. (1997): “Bulgarskij Yazyk (Булгарский язык) (llingua bolgárica)” en Jazyki Mira: Tyurkskie yazyki (Языки Мира: Тюркские языки) (Llingües del Mundu: Llingües túrquiques) páxs. 47-52.
JOHANSON, Lars & CSATO, Éva Ágnes (1998): The Turkic Languages Routledge, London, 1998. (n'inglés).
JOHANSON, Lars (1998): “The History of Turkic” en Johanson & Csato (1998) páxs. 81-125 (n'inglés)
TENIXEV, E.R. (1984): Sravnitel'no-istoricheskaya grammatika tyurkskih yazykov: Fonetika (Сравнительно-историческая грамматика тюркских языков: Фонетика) (Gramática Histórico-Comparativa de les llingües túrquiques: Fonética). Moscú, Nauka (en rusu)
TENIXEV, E.R. (1986): Sravnitel'no-istoricheskaya grammatika tyurkskih yazykov: Sintaksis (Сравнительно-историческая грамматика тюркских языков: Синтаксис) (Gramática Histórico-Comparativa de les llingües túrquiques: Sintáxis). Moscú, Nauka (en rusu)
TENIXEV, E.R. (1988): Sravnitel'no-istoricheskaya grammatika tyurkskih yazykov: Morfologiya (Сравнительно-историческая грамматика тюркских языков: Морфология) (Gramática Histórico-Comparativa de les llingües túrquiques: Sintáxis). Moscú, Nauka (en rusu)
TENIXEV, E.R. (1997): Sravnitel'no-istoricheskaya grammatika tyurkskih yazykov: Leksika (Сравнительно-историческая грамматика тюркских языков: Лексика) (Gramática Histórico-Comparativa de les llingües túrquiques: Léxicu). Moscú, Nauka (en rusu)
TENIXEV, E.R. (2002): Sravnitel'no-istoricheskaya grammatika tyurkskih yazykov: Regional'nye rekonstruktsii (Сравнительно-историческая грамматика тюркских языков: Региональные реконструкции) (Gramática Histórico-Comparativa de les llingües túrquiques: Reconstrucción rexonal). MOscú, Nauka (en rusu)