félénk

See also: felénk

Hungarian

Etymology

From fél (“to fear”) +‎ -énk (adjective-forming suffix expressing a permanent, habitual quality or nature).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfeːleːŋk]
• Hyphenation: fé‧lénk
• Rhymes: -eːŋk

Adjective

félénk (comparative félénkebb, superlative legfélénkebb)

1. shy, timid, bashful, tremulous, self-conscious

   Synonyms: bátortalan, félszeg, gátlásos

   Antonym: magabiztos

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	félénk	félénkek
accusative	félénket	félénkeket
dative	félénknek	félénkeknek
instrumental	félénkkel	félénkekkel
causal-final	félénkért	félénkekért
translative	félénkké	félénkekké
terminative	félénkig	félénkekig
essive-formal	félénkként	félénkekként
essive-modal	—	—
inessive	félénkben	félénkekben
superessive	félénken	félénkeken
adessive	félénknél	félénkeknél
illative	félénkbe	félénkekbe
sublative	félénkre	félénkekre
allative	félénkhez	félénkekhez
elative	félénkből	félénkekből
delative	félénkről	félénkekről
ablative	félénktől	félénkektől
non-attributive possessive – singular	félénké	félénkeké
non-attributive possessive – plural	félénkéi	félénkekéi

Derived terms

• félénkség

Further reading

• félénk in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.