foga

See also: föga

Catalan

Pronunciation

• IPA^(key): (Central, Balearic) [ˈfɔ.ɣə]
• IPA^(key): (Valencia) [ˈfɔ.ɣa]

Verb

foga

1. inflection of fogar:
   1. third-person singular present indicative
   2. second-person singular imperative

Hungarian

Etymology

fog (“tooth”) +‎ -a (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfoɡɒ]
• Hyphenation: fo‧ga

Noun

foga

1. third-person singular single-possession possessive of fog

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	foga	—
accusative	fogát	—
dative	fogának	—
instrumental	fogával	—
causal-final	fogáért	—
translative	fogává	—
terminative	fogáig	—
essive-formal	fogaként	—
essive-modal	fogául	—
inessive	fogában	—
superessive	fogán	—
adessive	fogánál	—
illative	fogába	—
sublative	fogára	—
allative	fogához	—
elative	fogából	—
delative	fogáról	—
ablative	fogától	—
non-attributive possessive – singular	fogáé	—
non-attributive possessive – plural	fogáéi	—

Derived terms

• kimutatja a foga fehérjét