háromszög

Hungarian

 háromszög on Hungarian Wikipedia

Etymology

három (“three”) +‎ szög (“angle”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhaːromsøɡ]
• Hyphenation: há‧rom‧szög

Noun

háromszög (plural háromszögek)

1. (geometry) triangle (a polygon with three sides and three angles)

   Hypernyms: sokszög, poligon, síkidom

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)

	singular	plural
nominative	háromszög	háromszögek
accusative	háromszöget	háromszögeket
dative	háromszögnek	háromszögeknek
instrumental	háromszöggel	háromszögekkel
causal-final	háromszögért	háromszögekért
translative	háromszöggé	háromszögekké
terminative	háromszögig	háromszögekig
essive-formal	háromszögként	háromszögekként
essive-modal	—	—
inessive	háromszögben	háromszögekben
superessive	háromszögön	háromszögeken
adessive	háromszögnél	háromszögeknél
illative	háromszögbe	háromszögekbe
sublative	háromszögre	háromszögekre
allative	háromszöghöz	háromszögekhez
elative	háromszögből	háromszögekből
delative	háromszögről	háromszögekről
ablative	háromszögtől	háromszögektől
non-attributive possessive – singular	háromszögé	háromszögeké
non-attributive possessive – plural	háromszögéi	háromszögekéi

Possessive forms of háromszög

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	háromszögem	háromszögeim
2nd person sing.	háromszöged	háromszögeid
3rd person sing.	háromszöge	háromszögei
1st person plural	háromszögünk	háromszögeink
2nd person plural	háromszögetek	háromszögeitek
3rd person plural	háromszögük	háromszögeik

Derived terms

• háromszögű

Compound words

• fémháromszög
• háromszögállás
• háromszögszám

Expressions

• általános háromszög
• derékszögű háromszög
• egyenlő oldalú háromszög
• egyenlő szárú háromszög
• hegyesszögű háromszög
• szabályos háromszög
• tompaszögű háromszög

Further reading

• háromszög in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.