kelhet

Hungarian

Etymology

kel +‎ -het

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛlɦɛt]
• Hyphenation: kel‧het
• Homophone: kellhet

Verb

kelhet

1. potential form of kel

Conjugation

conjugation of the potential form kelhet

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kelhetek	kelhetsz	kelhet	kelhetünk	kelhettek	kelhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	kelhettem	kelhettél	kelhetett	kelhettünk	kelhettetek	kelhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	kelheték	kelhetél	kelhete	kelheténk	kelhetétek	kelhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kelhet vala, kelhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kelhetendek or kelendhetek	kelhetendesz or kelendhetsz	kelhetend or kelendhet	kelhetendünk or kelendhetünk	kelhetendetek or kelendhettek	kelhetendenek or kelendhetnek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kelhetnék	kelhetnél	kelhetne	kelhetnénk	kelhetnétek	kelhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kelhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kelhessek	kelhess or kelhessél	kelhessen	kelhessünk	kelhessetek	kelhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kelhetett légyen
Inf.	(kelhetni)		(kelhetnem)	(kelhetned)	(kelhetnie)	(kelhetnünk)	(kelhetnetek)	(kelhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(kelhetve / kelhetvén)