Árpád-kor
Magyar Királyság az árpád házi uralkodók korában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki. A korszak I. István koronázásával kezdődött, és III. András halálával zárult, és 23 király 301 évig tartó uralmát jelenti. Az Árpád-kort követte a vegyesházi királyok kora.
Magyar Királyság (1000-1301) | |||||||
Perszonálunióban a Horvát királysággal | |||||||
1000. december 25. – 1301. január 14. | |||||||
| |||||||
A Magyar Királyság 1190-ben | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Esztergom (-1256) Buda (1256-) | ||||||
Terület | 330 000 km² | ||||||
Népesség | 2 000 000 fő (1222) | ||||||
Hivatalos nyelvek | latin nyelv | ||||||
Beszélt nyelvek | magyar latin német horvát | ||||||
Vallás | római katolikus Tengrizmus Ortodox kereszténység | ||||||
Történelem | A Magyar Királyság megalapítása: 1000. december 25. Az Árpád-ház kihalása: 1301. január 14. | ||||||
Kormányzat | |||||||
Uralkodó | I. István (első) III. András (utolsó) | ||||||
Dinasztia | Árpád-ház (1000-1301) | ||||||
Államfő | Király | ||||||
Államfő-helyettes | Nádor: Aba Sámuel (első) Lóránd (utolsó) | ||||||
| |||||||
Korai Árpád-kor alatt az 1000 és 1240 közötti időszakot értjük, amikor a királyságban a folytonosság egyenletes volt. Jellemzője az erős központosított hatalom.
A tatárjárás okozta törés, majd az újjáépítés után kezdődött a késői Árpád-kor, amely az utolsó Árpád-házi király, III. András halálával (1301) ért véget. IV. Béla és utódainak hatalma egyre csökkent a nemességgel, elsősorban a főnemesekkel szemben és a szilárd, központi kormányzást nem is sikerült helyreállítani, csak Károly Róbert uralkodása alatt.