From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2001-es olaszországi parlamenti választásokat 2001. május 13-án tartották meg. A választáson a Silvio Berlusconi vezette jobbközép koalíció győzött, míg a Róma akkori polgármestere, Francesco Rutelli által vezetett balközép Olajfa koalíció vesztett. Ez volt az első választás 1996 óta.
Koalíciós listavezető | Silvio Berlusconi | Francesco Rutelli | Fausto Bertinotti |
---|---|---|---|
Párt neve | Szabadság Háza | Olajfa | Kommunista Újraalapítás Pártja |
Választási koalíció | Jobbközép koalíció | Balközép koalíció | Nincs koalíció |
Szavazatok száma | 18,398,246 49.6% [1] | 13,169,239 35.5% | 1,868,659 5% |
Mandátumok | Képviselőház: 368 / 630 Szenátus: 176 / 315 | Képviselőház: 241 / 630 Szenátus: 128 / 315 | Képviselőház: 11 / 630 Szenátus: 4 / 315 |
Változás % | - | - | - |
Változás a mandátumokban | K: 96 Sz: 33 | K: 82 Sz: 29 | K: 24 Sz: 6 |
Az 1993-ban Sergio Mattarella által beterjesztett és népszavazáson megszavaztatott, Mattarellum néven ismert választási törvény volt érvényes:
Egy vegyes választási rendszer, mely az úgynevezett scorporo.
A Képviselőház esetén a mandátumok 75%-át egyéni választókerületek adták, 25%-ban pedig országos lista alapján. A Képviselőházban 4%-os lett a bejutási küszöb. A Szenátus esetén a mandátumok 25%-át a töredékszavazatok alapján osztották ki. A Szenátusban emellett 83 mandátumot regionális alapon osztották ki.
Koalíció | Párt | Főideológia | Listavezető | ||
---|---|---|---|---|---|
Szabadság Háza | Forza Italia (FI) | Liberális konzervativizmus | Silvio Berlusconi | ||
Nemzeti Szövetség (AN) | Nemzeti konzervativizmus | Gianfranco Fini | |||
Északi Liga (LN) | Regionalizmus | Umberto Bossi | |||
Fehér Virág (CCD–CDU) | Kereszténydemokrácia | Pier Ferdinando Casini | |||
Új Olasz Szocialista Párt (NPSI) | Szociáldemokrácia | Gianni De Michelis | |||
Olasz Republikánus Párt (PRI) | Liberalizmus | Giorgio La Malfa | |||
Háromszínű Láng (FT) | Neofasizmus | Pino Rauti | |||
Olajfa | Baloldali Demokraták (DS) | Szociáldemokrácia | Massimo D'Alema | ||
Margaréta-párt (DL)[lower-alpha 1] | Centrizmus | Francesco Rutelli | |||
Napraforgó Párt (FdV–SDI) | Ökoszocializmus | Enrico Boselli | |||
Olasz Kommunisták (PdCI) | Kommunizmus | Oliviero Diliberto | |||
Déltiroli Néppárt (SVP) | Regionalizmus | Luis Durnwalder | |||
Kommunista Újraalapítás Pártja (PRC) | Kommunizmus | Fausto Bertinotti | |||
Értékek Olaszországa (IdV) | Korrupcióellenesség | Antonio Di Pietro | |||
Európai Demokrácia (DE) | Kereszténydemokrácia | Sergio D'Antoni | |||
Bonino Listája (LB) | Libertarianizmus | Emma Bonino |
Kép | Név | Akkori szerepe | Refs | |
---|---|---|---|---|
Silvio Berlusconi (1936– ) |
Olaszország miniszterelnöke (1994–1995) További pozíciók
|
[2][3] | ||
Francesco Rutelli (1954– ) |
Róma polgármestere (1993–2001) További pozíciók
|
[4][5] | ||
Fausto Bertinotti (1940– ) |
Kommunista Újraalapítás Pártja főtitkára (1994–2006) További pozíciók
|
[6][7] | ||
Antonio Di Pietro (1950– ) |
Közművekért felelős miniszter (1996–1996) További pozíciók
|
[8][9] | ||
Sergio D'Antoni (1946– ) |
CISL főtitkára (1991–2000) |
[10][11] | ||
Emma Bonino (1948– ) |
Egészségügyi és élelmiszerbiztonsági európai biztos (1995–1999) További pozíciók
|
[12][13] |
A választási kampányban a Silvio Berlusconi vezette Szabadság Háza jobbközép koalíció és a Francesco Rutelli vezette balközép Olajfa koalíció volt a két fő esélyes. Az 1996-os választásokon a balközép koalíció győzött és négy kormány volt ez idő alatt: Romano Prodi első, Massimo D'Alema első és második valamint Giuliano Amato második kormánya. A kormány külső támogatója végig a Kommunista Újraalapítás Pártja volt, ám az Olajfa és a kommunisták között gyakori belviszály volt, emiatt gyakoriak voltak a kormányválságok.
A Silvio Berlusconi vezette Szabadság Házában a Forza Italia és Nemzeti Szövetségen kívül ismét tagja lett az Északi Liga is. A választási kampány utolsó napjaiban a Rai 1-n futó Porta a porta politikai műsorban megkötött "az olaszokkal való szerződését", amiben a választási programjuknak a végrehajtását vállalta kormányra kerülésük esetén.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.