A vegyesházi királyok kora
a Magyar Királyság az interregnum (vegyes házak) korában, 1301–1526 között / From Wikipedia, the free encyclopedia
A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük. Az elnevezés onnan származik, hogy ebben az időszakban egy dinasztiának sem sikerült olyan tartósan megszereznie a magyar trónt, mint előtte az Árpád-háznak (a királyokat nézve 1000-től 1301-ig) vagy utána a Habsburgoknak (1526-1918). Egyes kutatók a vegyesházi királyok kora kifejezést elavultnak tartják, helyette a késő középkor megnevezést javasolják.[2] Más felosztások két szakaszt különítenek el a korban, 1301-től 1440-ig számítják a virágzó középkort Magyarországon, 1440-től, az első szabad királyválasztástól pedig a késő középkort.
Gyors adatok
Magyar Királyság (1301–1526) | |||||||||
Perszonálunióban a Horvát Királysággal és a Lengyel Királysággal (1370-1382) | |||||||||
Regnum Hungariae (latin) 1301. január 14. – 1526. november 11. | |||||||||
| |||||||||
A Magyar Királyság 1480-ban | |||||||||
Általános adatok | |||||||||
Fővárosa | Buda (-1315; 1408–1485; 1490-) Temesvár (1315–1323) Visegrád (1323–1408) Bécs (1485–1490) | ||||||||
Népesség | 5 000 000 fő (1490)[1] | ||||||||
Hivatalos nyelvek | Latin nyelv | ||||||||
Beszélt nyelvek | latin magyar német | ||||||||
Vallás | római katolikus Ortodox Tengrizmus | ||||||||
Történelem | Az Árpád-ház kihalása: 1301 Magyar–lengyel perszonálunió: 1370-82 Bécs bevétele: 1485 Mohácsi csata: 1526 | ||||||||
Kormányzat | |||||||||
Uralkodó | I. Károly Róbert (első) II. Lajos (utolsó) | ||||||||
Dinasztia |
| ||||||||
Államfő | Király | ||||||||
Államfő-helyettes | Nádor: Csák Máté (első) Werbőczy István (utolsó) | ||||||||
| |||||||||
Bezárás