Adolf Hitler

osztrák származású német politikus, diktátor / From Wikipedia, the free encyclopedia

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20.Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy röviden NSDAP) vezetője, kancellár 1933. január 30-ától és 1934. augusztus 2-ától Führer (vezér) megnevezéssel diktátor.

Quick facts: ...
Adolf Hitler
Hitler_portrait_crop_%28colorized%29.jpg
Németország führere
Hivatali idő
1934. augusztus 2. 1945. április 30.
Előd Paul von Hindenburg
birodalmi elnökként
Utód Karl Dönitz
birodalmi elnökként
A Német Birodalom kancellárja
Hivatali idő
1933. január 30. 1945. április 30.
Előd Kurt von Schleicher
Utód Joseph Goebbels
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője
Hivatali idő
1921. június 29. 1945. április 30.
Előd Anton Drexler
Utód Martin Bormann
Katonai pályafutása
Csatái

Született 1889. április 20.
Braunau am Inn
Elhunyt1945. április 30. (56 évesen)
Berlin
Sírhely nem ismert
Párt Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP)

Szülei Alois Hitler, Klara Pölzl
Házastársa Eva Braun
Élettárs
Foglalkozás politikus
Iskolái
  • Lambach Abbey
  • Staats-Realschule of Linz
  • Bundesrealgymnasium Linz Fadingerstraße
Halál oka öngyilkosság
Vallás Katolicizmus[1][2][3]

Díjak
  • Iron Cross 2nd Class (1914. december 2.)
  • Sebesültek Emlékjele (1918. május 18.)
  • Sankt Andreasberg díszpolgára ( – 1945. április 30., Sankt Andreasberg, Adolf Hitler halála, 1933. április 4.)
  • Goslar díszpolgára (nem ismert – , Goslar, nem ismert)
  • Collar of the Imperial Order of the Red Arrows (1937. október 1.)
  • NSDAP arany párt jelvénye
  • Az 1914/1918-as világháború jutalomkeresztje
  • Blood Order
  • Trier díszpolgára (1933–2010)
  • Az év embere (1938)
  • Bajor Katonai Érdemrend
  • Coburg díszpolgára (1932. október 16. – 1946. február 20.)
  • díszpolgár (1934. október 9. – 2001, Saarbrücken)
  • díszpolgár (1934. október 9. – 1945. április 30., Neunkirchen, halál)
  • Vaskereszt 1. osztálya (1918. augusztus 4.)

Adolf Hitler aláírása
Adolf Hitler aláírása
Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf Hitler témájú médiaállományokat.
Close

1923. november 8-án Hitler állampuccsot akart végrehajtani Münchenben, de végül Landsberg várába zárták be. A börtönben lediktálta Rudolf Hess-nek a Mein Kampfot (Harcom), amelyben összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá a pártját. Nagy szónoki tehetségével, a versailles-i békeszerződés igazságtalanságainak támadásával, zsidóellenes demagógiával igyekezett népszerűséget szerezni, de csak az 1929–33-as nagy gazdasági világválság során sikerült hatalomra jutnia.

Kormányra kerülve felszámolta a weimari köztársaság intézményrendszerét, a jogállamiságot, a német állam föderális jellegét, az ellenzéket és a munkásmozgalmat egyaránt. Létrehozta a közkeletűen „Harmadik Birodalomnak” nevezett új német államot, amely szándékai szerint ezer évre a világ nagyhatalma lett volna. Ellenfeleit munkatáborokba illetve később koncentrációs táborokba deportálta, kínoztatta és meggyilkoltatta. Külpolitikájában nem elégedett meg a versailles-i békerendszer felszámolásával, hanem a gyakorlatban is meg akarta valósítani világuralmi elképzeléseit, és különösen az akkori Szovjetunió európai területeinek bekebelezésével „életteret” (Lebensraum) akart biztosítani a „árja fajnak”. Ezért Németország elcsatolta Csehszlovákiát, és elfoglalta Ausztriát (Anschluss). 1939. szeptember 1-jén bevonult Lengyelországba, ezzel kirobbantotta a második világháborút, antiszemita céljai elérése érdekében pedig elindította az ún. végső megoldást, a holokausztként elhíresült Endlösungot.

Hatalmának csúcspontján hadserege ellenőrzése alatt tartotta az európai kontinens nagy részét. A szövetséges hatalmak túlerejével szemben azonban már csak idő kérdése volt bukása. A második világháború végén, a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini kancellária föld alatti bunkerében öngyilkos lett.

Hitler személyes bukása teljes volt, céljaiban is nagyrészt kudarcot vallott. A minden németet egyesítő nagynémet birodalom helyett országa elveszítette keleti területeit, a Kelet-Európában elszórtan évszázadok óta élő német népcsoportokat a háború után elűzték lakóhelyükről. A marxizmus és ideológiája felszámolása helyett vesztes háborújával hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió negyven évre befolyása alá vonja Közép-Európát. A zsidóság teljes és végleges megsemmisítése a holokauszt borzalmai ellenére sem sikerült, és Hitler bukása után pár évvel, 1948-ban létrejött Izrael állam. A német világuralom, a világpolitikai vezető szerep helyett a két részre szakadt Németország fél évszázadon át alárendelt szerepet játszott a nemzetközi politikában.