For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Akaba.

Akaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Akaba (العقبة)
Akaba a tenger felől
Akaba a tenger felől
Közigazgatás
Ország Jordánia
Kormányzóság Akaba
Körzet Akaba
Alapítás évei. e. 4000
Irányítószám 77110
Körzethívószám +962 3
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség140 000 fő (2014) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság6 m
Terület375 km²
IdőzónaAST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Akaba (Jordánia)
Akaba
Akaba
Pozíció Jordánia térképén
é. sz. 29° 31′ 41″, k. h. 35° 00′ 01″Koordináták: é. sz. 29° 31′ 41″, k. h. 35° 00′ 01″
Map of Aqaba.png
Akaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Akaba témájú médiaállományokat.

Akaba (másképp Aqaba, arabul العقبة) Jordánia egyetlen tengeri kikötővárosa. A Vörös-tenger északi részén, az Akabai-öböl partján, a Jordán Királyságnak pedig a déli részén terül el. Fontos kereskedelmi központ, mely Ázsiát, Afrikát és Európát köti össze. A 25 km-es jordániai tengerpart ma már egyre inkább beépül. Kikötők, strandok és szállodák épülnek itt.

Története

Már 3500 évvel ezelőtt lakott volt a hely és már akkor is stratégiailag fontos kikötő volt a Távol-Kelet, Egyiptom, India és Kína felé. Egyes feltételezések a bibliai Eilattal azonosítják. Akaba ősi neve Ayla volt. Az egyiptomi Ptolemaiosz i.e. 3. században elfoglalta és a nevét Berenicére változtatta. 106-ban Traianus császár elfoglalta a várost és beolvasztotta a Római Birodalomba azután, hogy leigázta a nabateusokat. A bizánci időkben Aqaba püspöki székhely volt, ekkor több templom épült. 1116-ban elfoglalták a keresztesek és egy kis erődöt építettek a Fáraó-szigeten. Akabát a muszlim seregek 1320-ban foglalták vissza, de a város addigra már elvesztette jelentőségét, mivel a kalifák áttették a székhelyüket Damaszkuszból Bagdadba.

1517-ben az ottomán seregek legyőzték a mamelukokat, így az Oszmán Birodalom része lett. A Szuezi-csatorna 1869-ben történt beindítása végképp megpecsételte Akaba sorsát. A 20. század elejére nem volt több egyszerű halászfalunál. Akaba visszanyerte a jelentőségét, amikor 1917-ben Fejszál herceg az angolokkal szövetkezve elfoglalta a települést az ottománoktól. Az araboknak komoly hadi segítséget nyújtott Thomas Edward Lawrence brit katonatiszt, akit később Arábiai Lawrence-ként ismer a világ. 1925-ben a vidéket az akkori Transzjordániai Emirátushoz csatolták. 1950-ben Jordánia tengeri kapuja lett. 1954-ben megépítették a kikötőt, aminek segítségével modern várossá fejlődött. 1965-ben Huszejn király 6000 négyzetkilométeres sivatagi területet cserélt egy 12 kilométeres tengerparti szakaszra Szaúd-Arábiával, ezzel az üzlettel tovább tudták bővíteni a kikötőt és immár ők is hozzáférnek a Yamanieh korallszirthez.

Látnivalók

  • Mameluk erőd: Az erőd eredetileg keresztes várkastély volt, majd a mamelukok bővítették ki 1587-ben.
  • Akabai Régészeti Múzeum: A múzeumot Huszejn király nagyapjának házában rendezték be.
  • Akvárium
  • Ősi Ayla

Képek

  • Városközpont
    Városközpont
  • Ottomán erőd
    Ottomán erőd
  • A nagy arab forradalom zászlaja
    A nagy arab forradalom zászlaja
  • Tengerpart
    Tengerpart
  • Kereskedelmi kikötő
    Kereskedelmi kikötő
Tengerparti strand
Tengerparti strand

Testvérvárosok

Külső hivatkozások

{{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}}
Akaba
Listen to this article

This browser is not supported by Wikiwand :(
Wikiwand requires a browser with modern capabilities in order to provide you with the best reading experience.
Please download and use one of the following browsers:

This article was just edited, click to reload
This article has been deleted on Wikipedia (Why?)

Back to homepage

Please click Add in the dialog above
Please click Allow in the top-left corner,
then click Install Now in the dialog
Please click Open in the download dialog,
then click Install
Please click the "Downloads" icon in the Safari toolbar, open the first download in the list,
then click Install
{{::$root.activation.text}}

Install Wikiwand

Install on Chrome Install on Firefox
Don't forget to rate us

Tell your friends about Wikiwand!

Gmail Facebook Twitter Link

Enjoying Wikiwand?

Tell your friends and spread the love:
Share on Gmail Share on Facebook Share on Twitter Share on Buffer

Our magic isn't perfect

You can help our automatic cover photo selection by reporting an unsuitable photo.

This photo is visually disturbing This photo is not a good choice

Thank you for helping!


Your input will affect cover photo selection, along with input from other users.