Bikondicionális
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az akkor és csak akkor kifejezés egy természetes nyelvi, logikai természetű viszony (reláció), elnevezése a logikai grammatikában bikondicionális. Arra való, hogy két tagmondat felhasználásával olyan összetett mondatot képezzünk, mely szándékaink szerint azt fejezi ki, hogy mindkét tagmondat ugyanazon körülmények között tekinthető igaznak és hamisnak. Például:
- „A lakás bérbe adása akkor és csak akkor tekinthető törvényesnek, ha formailag megfelelő szerződés szól róla.”
- „Egy polinomnak az α szám akkor és csak akkor gyöke, ha a polinomfüggvénynek zérushelye.”
a bikondicionálist jelölő
logikai szimbólumok
logikai szimbólumok
A bikondicionális elnevezés abból származik, hogy kifejezhető két implikáció kapcsolataként. Például az „akkor és csak akkor P, ha Q” azt jelenti, hogy a „ha P, akkor Q” és a „ha Q, akkor P” is igaz.