Albániai bunkerek
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az albániai bunkerek (albánul: Bunkerët në Shqipëri) Albánia szinte egész területén megtalálható katonai célú objektumok, amelyeket Enver Hoxha diktatúrája alatt építettek ki. Típusát tekintve földbe ásott, ún. pillbox bunkerek. Egy négyzetkilométerre 5-7 bunker jut Albánia területén. A bunkereket Hoxha 1967-től 1986-ig folyamatosan építtette. A pontos számok azonban nem ismertek, jóllehet becslések szerint több mint 173 ezer bunker lehet az országban,[1] ám akad olyan feltevés, miszerint a bunkerek száma a 750 ezret is elérheti.[2][3]
Albániai bunkerek | |
Ország | Albánia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Albániai bunkerek témájú médiaállományokat. |
A Hoxha által indított bunkerépítési láz a megalománia egyik közismert történelmi példája,[3] amelyet a külső támadásra való felkészülés paranoid elgondolása hajtott, s jelentős mértékben hozzájárult Albánia gazdasági erőforrásainak elapasztásához. A diktátor a hegyvidékektől kezdve a városi utcákig minden sarkot betelepített bunkerekkel, miközben a súlyos lakáshiány megoldásával és az elmaradott infrastruktúrával nem foglalkozott. A bunkerépítési program pénzhiány miatt már diktátor 1985-ös halála előtt alábbhagyott, de az albán kormány csak 1992-ben szüntette meg a projektet.
A bunkerek a mai albán tájkép részei. Soha nem használták őket katonai célokra, ugyanakkor több okból sem feleltek meg a katonai követelményeknek. Sokkal inkább a látványt, a diktatúra erejét voltak hivatottak demonstrálni és általában csak fegyverraktárként használták. A készletek a kommunizmus bukását követően is megmaradtak, amelyeket az albán polgárháborúban és a koszovói háborúban használtak fel. Előbbi konfliktusnál a kormány ellen lázadó csoportok első és egyetlen alkalommal próbálták támaszpontként használni a bunkereket.
A legtöbb bunker mostanra elhagyott lett és lassacskán az enyészet martalékává válik. Albániának nincsen pénze az eltávolításukra, amelyet nehezít a nyilvántartás teljes hiánya. Kísérletek történtek és történnek többféleképp hasznosítani ezeket az építményeket: lakásként, turistaszállásként, menedékhely gyanánt pásztorok számára, istállónak állatok részére, de voltak akik kávézót vagy éttermet nyitottak benne,[4] sőt a katasztrófa- és retrográdturizmus kedvelői számára is ideális célpontnak bizonyulnak.[5]
Az albán bunkerek többsége kupola alakú és formájuk miatt főleg a Balkánon betongombák-nak is csúfolják őket.[6][3]