Aleksandrovac

Aleksandrovac (cirill betűkkel Александровац) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Rasinai körzetben,6476 lakossal. A város a Zupa Aleksandrovacka néven ismert terület közigazgatási, ipari és kulturális központja.

Aleksandrovac (Александровац)
Aleksandrovac címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Rasinai
Község	Aleksandrovac
Rang	város, az azonos nevű község székhelye
Irányítószám	37230
Körzethívószám	037
Rendszám	AC
Testvérvárosok	Lista Nova Gorica Ohrid (2013–)
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	370 m
Terület	387 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 27′ 19″, k. h. 21° 03′ 05″43.455277777778, 21.051388888889
Aleksandrovac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aleksandrovac témájú médiaállományokat.

Története

A település és környéke már az i. e. időkben is lakott hely volt, melyet az itt folytatott régészeti feltárások is bizonyítanak.

Nevét 1196-ban említették először a forrásokban, ekkor még Kožetin néven volt említve. Nevét 1882-ben a lakosság kérésére változtatták mai Alekszandrovacra nevére.

Aleksandrovac országos szinten nevezetességét elsősorban szőlő-és a gyümölcstermesztésének régi hagyományainak köszönheti. 1963 óta minden év szeptemberének végén megrendezik a szőlőtermesztésnek szentelt Zupska Berba fesztivált. A településen alapították az egyik első szerb középiskolát is, amely a szőlő-és gyümölcstermesztésre szakosodott. E középiskola már alapítása idején is magas szintű képzettséggel és innovációval rendelkezett. 2000. március 31-én megépült a bor- és szőlőtermesztési múzeum is a településen, amely a volt mezőgazdasági iskola borospincéjében található.

A város iparát máig a szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés jellemzi, az itt található Vino Zupa nevű vállalat máig az egyik legnagyobb és legsikeresebb szerb vállalat a különféle borok és gyümölcslevek gyártása terén.

Itt születtek, itt éltek

• Ilija Bozoljac - szerb teniszező itt született Aleksandrovacban.

Népesség

• 1948-ban 1 027 lakosa volt.
• 1953-ban 1 153 lakosa volt.
• 1961-ben 1 320 lakosa volt.
• 1971-ben 3 067 lakosa volt.
• 1981-ben 5 177 lakosa volt.
• 1991-ben 6 354 lakosa volt
• 2002-ben 6 476 lakosa volt, melyből 6 352 szerb (98,08%), 23 montenegrói, 14 cigány, 13 jugoszláv, 7 horvát, 5 macedón, 4 muzulmán, 2 bolgár, 2 szlovén, 12 ismeretlen.

A községhez tartozó települések

• Bzenice
• Bobote
• Boturići
• Bratići
• Velika Vrbnica
• Velja Glava
• Venčac (Aleksandrovac)
• Vitkovo
• Vražogrnci
• Vranštica
• Vrbnica (Aleksandrovac)
• Garevina
• Gornja Zleginja
• Gornje Rataje
• Gornji Vratari
• Gornji Stupanj
• Grčak
• Dašnica (Aleksandrovac)
• Dobroljupci
• Donja Zleginja
• Donje Rataje
• Donji Vratari
• Donji Stupanj
• Drenča
• Jelakci
• Kožetin
• Koznica
• Latkovac
• Laćisled
• Lesenovci
• Leskovica (Aleksandrovac)
• Ljubinci
• Mrmoš
• Novaci (Aleksandrovac)
• Panjevac
• Parčin
• Pleš (Aleksandrovac)
• Ploča (Aleksandrovac)
• Popovci
• Puhovac
• Raklja
• Ržanica
• Rogavčina
• Rokci
• Rudenice
• Stanjevo
• Starci (Aleksandrovac)
• Strmenica
• Stubal
• Subotica (Aleksandrovac)
• Tržac
• Trnavci (Aleksandrovac)
• Tuleš
• Šljivovo

Források

1. ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
2. ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9