From Wikipedia, the free encyclopedia
Az arab nyelv egyik legfőbb szóképzési módját az igetörzsek használata jelenti, hasonlóan a többi sémi nyelvhez. Ezek lényegében olyan meghatározott sablonok, amelyekben az alapjelentést hordozó gyökökhöz járuló pre- és infixumok, valamint az írásban csak mellékjelekkel jelölt magánhangzók azonosak úgy az igealakok, mint az igenevek és a névszói értelmű maszdar esetében. Nem összetévesztendő a nemet, számot, állapotot, módot stb. kifejező igeragozással: ennek funkcióját nem az igetörzsek töltik be, hanem az összes igetörzsben azonos igeragok. Bár az egyes igetörzsek – például a magyar képzőkhöz hasonlóan – meghatározott jelentéstartalmat hordoznak (pl. műveltetés, visszahatás, kölcsönösség stb.), ez nem minden esetben egyértelmű és megfogható.
A hagyományos arab grammatika nem ismeri az igetörzs fogalmát, és az egyes törzseket nem külön-külön kezeli, hanem az írásban jelölt betűk száma alapján sorolja csoportokba (ún. hármas, négyes, ötös és hatos igék), a konkrét alakokat pedig a példaszóként használt, „csinálni” jelentésű faʿala (فعل) szó gyökeiből képzett, jelentés nélküli szavakkal jelölik. Mivel a középső betű tudományos átírása (ʿ) és kiejtése (zöngés faringális réshang) is szokatlan a magyar olvasó számára, a példákban nem ezt fogjuk használni.
A gyakran használt igetörzsek száma tíz, ezen felül néhány rendkívül ritka szó esetében még öt fordul elő. Egyetlen gyökegyüttesnek sincs minden igetörzsben előforduló alakja.
Az első törzs tekinthető az alapvető igealaknak, mivel a legtöbb – bár korántsem az összes – gyökből képezhető, továbbá jellemzője, hogy sem pre-, sem infixumot nem kap, és a gyökök egyike sem duplázódik (azaz nincs törzsképző elem). Az arab megközelítés szerint ezért az ún. hármas igék közé tartozik. Két tekintetben eltér a többi igetörzstől:
A magánhangzók eltérésének lehetőségét az alábbi példaszavakkal illusztráljuk: kataba (írt), fahima (megértett), qaruba (közel volt). Ezzel egyúttal, ha korlátozottan is, de betekintést nyújtunk a maszdarok alakgazdagságába is.
I. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
كَتَبَ | kataba | كُتِبَ | kutiba | يَكْتُبُ | yaktubu | يُكْتَبُ | yuktabu | كِتَابَة | kitāba | كَاتِب | kātib | مَكْتُوب | maktūb |
فَهِمَ | fahima | فُهِمَ | fuhima | يَفْهَمُ | yafhamu | يُفهَمُ | yufhamu | فَهْم/فَهَم | fahm/faham | فَاهِم | fāhim | مَفْهُوم | mafhūm |
قَرُبَ | qaruba | –[2] | –[2] | يَقْرُبُ | yaqrubu | –[2] | –[2] | قُرْب/مَقْرَبَة | qurb/maqraba | قَارِب | qārib | –[2] | –[2] |
A második igetörzs törzsképző eleme a második gyök megduplázása. Ezt az írás sajátosságai miatt csak egy mellékjellel (sadda) jelöljük. Jelentéstartalma részint műveltetés [pl. ḫalafa (I.) = „örökölt, helyettesített” → ḫallafa (II.) = „örökössé, helyettessé nevezett ki”], részint intenzitás [kasara (I.) = „eltört” → kassara (II.) = „darabokra zúzott”], de eltérő is lehet [pl. kabura (I.) = „nagy volt” → kabbara (II.) = „azt mondta, hogy Alláh akbar”.]
Példaszó: wakkala (felhatalmaz, kinevez).
II. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
وَكَّلَ | wakkala | وُكِّلَ | wukkila | يُوَكِّلُ | yuwakkilu | يُوَكَّلُ | yuwakkalu | تَوْكِيل | tawkīl | مُوَكِّل | muwakkil | مُوَكَّل | muwakkal |
A harmadik igetörzs törzsképző eleme egy á hangértékű alif beiktatása az első és második gyök közé, ami passzívumban hangtani okok miatt váv-val jelölt ú-vá változik. (Így a jelenséget akár az első gyök magánhangzójának meghosszabbításaként is leírhatjuk.) Jelentéstartalma szerint részint konatív, azaz vágyat, törekvést fejez ki [pl. qatala (I.) = megölt → qātala (III.) harcolt vele], illetve az első törzsbéli ige közvetett tárgyát teheti közvetlen tárggyá [pl. rasala (I.) = (levelet) küldött (valakinek) → rāsala (III.) = levelet küldött valakinek].
Példaszó: rāsala (levelet ír [valakinek], levelez [valakivel]).
III. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
رَاسَلَ | rāsala | رُوسِلَ | rūsila | يُرَاسِلُ | yurāsilu | يُرَاسَلُ | yurāsalu | مُرَاسَلَة | murāsala | مُرَاسِل | murāsil | مُرَاسَل | murāsal |
A negyedik igetörzs törzsképző eleme a befejezett alakoknál egy szó elejére beiktatott torokzár (hamza), amely a befejezetlen alakokban azonban nem látható, így azok csupán az írásban rendszerint nem jelölt magánhangzóikban térnek el az egyes törzsbéli igék alakjaitól (passzívumuk pedig teljesen egybeesik velük). Jelentéstartalma szerint műveltető [pl. badā (I.) = mutatkozik, megjelenik → abdā (IV.) = mutat, megjelenít].
Példaszó: adḫala (bemenetelre késztet, beküld, bejuttat, beenged).
II. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
أَدْخَلَ | adḫala | أُدْخِلَ | udḫila | يُدْخِلُ | yudḫilu | يُدْخَلُ | yudḫalu | إِدْخَال | idḫāl | مُدْخِل | mudḫil | مُدْخَل | mudḫal |
Az ötödik igetörzsnek két törzsképző eleme van: az első gyököt minden alakban közvetlenül megelőző ta- előtag,[3] valamint a második gyök (csak mellékjellel jelölt) megduplázása. Ez utóbbi tulajdonsága a második igetörzzsel rokonítja, ahogy jelentéstartalma is: sok esetben a kettes igetörzsbeli jelentésnek kölcsönöz visszaható jelentéstartalmat [pl. aḫḫara (II.) = késleltetett, elhalasztott → taʾaḫḫara (V.) = késlekedett, elkésett; ṭawwara (II.) = fejlesztett → taṭawwara (V.) = fejlődött].
Példaszó: taraddada (visszaverődött / gyakran látogatott).
V. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
تَرَدَّدَ | taraddada | تُرُدِّدَ | turuddida | يَتَرَدَّدَ | yataraddadu | يُتَرَدَّدُ | yutaraddadu | تَرَدُّد | taraddud | مُتَرَدِّد | mutaraddid | مُتَرَدَّد | mutaraddad |
A hatodik igetörzsnek szintén két törzsképző eleme van: az ötödik törzshöz hasonlóan az első gyököt minden alakban közvetlenül megelőző ta- előtag,[3] valamint az első és második gyök közé beékelődő, á hangértékű alif. Ez utóbbi tulajdonsága a harmadik igetörzzsel rokonítja, ahogy jelentéstartalma is: sok esetben a hármas igetörzsbeli jelentésnek kölcsönöz kölcsönösséget kifejező jelentéstartalmat [pl. qātala (III.) = harcolt, küzdött vkivel → taqātala (VI.) = harcolt(ak) egymással]. Ritkábban tettetésre, színlelésre utal: naʿasa (I.) = aludt → tanāʿasa (VI.) = alvást színlelt].
Példaszó: tarāsala ([több személy] levelezett egymással).
VI. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
تَرَاسَلَ | tarāsala | تُرُوسِلَ | turūsila | يَتَرَاسَلُ | yatarāsalu | يُتَرَاسَلُ | yutarāsalu | تَرَاسُل | tarāsul | مُتَراسِل | mutarāsil | مُتَراسَل | mutarāsal |
A hetedik igetörzs törzsképző eleme az első gyök elé járuló n- prefixum, amit hangtani okokból egy aliffal jelölt, szükség esetén i hangértéket felvevő kötőhang (ún. „kötő hamza”) előz meg.[4] Befejezett alakoknál tehát a prefixum látszólag in- hangalakú, de, szükségtelen lévén, a befejezetlen alakoknál eltűnik a kötőhang, csak az első gyököt közvetlenül megelőző n- marad meg. Jelentéstartalma jórészt passzív jellegű [pl. hazama (I.) = vereséget mért → inhazama (VII.) = vereséget szenvedett].
Példaszó: inṭalaqa (megszabadult, gyorsan távozott, továbbment).
VII. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِنْطَلَقَ | inṭalaqa | اُنْطُلِقَ | unṭuliqa | يَنْطََلِقُ | yanṭaliqu | يُنْطَلَقُ | yunṭalaqu | اِنْطِلَاق | inṭilāq | مُنْطَلِق | munṭaliq | مُنْطَلَق | munṭalaq |
A nyolcadik igetörzs törzsképző eleme az első és második gyök közé kerülő -ta- infixum, ami egy aliffal jelölt kötőhang megjelenését teszi szükségessé a szó elején.[4] Az infixum mássalhangzója bizonyos esetekben részlegesen vagy teljesen hasonulhat az első gyökhöz; utóbbi esetben az írás sajátosságai miatt egy mássalhangzóval kevesebbet írunk le, és mellékjellel jelöljük annak hosszú ejtését. Részleges hasonulást idéz elő a z [pl. zahara (I.) → izdahara (VIII.)], a ṣ [pl. ṣalaḥa (I.) → iṣṭalaḥa (VIII.)] és a ḍ [pl. ḍarra (I.) → iḍṭarra (VIII.)], míg teljes hasonulás történik a d, a ḏ, a ṭ és ẓ gyökök esetében.
Jelentéstartalma sokszor nehezen megfogható, esetenként reflexív vagy passzív, de sokszor nem különbözik az első törzsbéli jelentéstől [pl. raḥala (I.) = irtaḥala (VIII.) = elindult, távozott; ǧahada (I.) = iǧtahada (VIII.) = szorgoskodott, erőfeszítést tett].
Példaszó: intaẓara (várt).
VIII. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِنْتَظَرَ | intaẓara | اُنْتُظِرَ | untuẓira | يَنْتَظِرُ | yantaẓiru | يُنْتَظَرُ | yuntaẓaru | اِنْتِظَار | intiẓār | مُنْتَظِر | muntaẓir | مُنْتَظََر | muntaẓar |
A kilencedik igetörzs törzsképző eleme a harmadik gyök megduplázása, amit írásban csak mellékjellel jelölünk. Az első két gyök között nincs magánhangzó, ami egy aliffal jelölt kötőhang megjelenését teszi szükségessé a szó elején.[4] Használata korlátozott, kizárólag a különféle színek, elszíneződések kifejezésére szolgálnak (pl. a z-r-q gyökökből kialakult izraqqa = kék volt/elkékült). Ennek megfelelően passzív alakjaik sem léteznek.
Példaszó: iḥmarra (vörös volt/elpirult).
IX. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِحْمَرَّ | iḥmarra | – | – | يَحْمَرُّ | yaḥmarru | – | – | اِحْمِرَار | iḥmirār | مُحْمَرّ | muḥmarr | – | – |
A tizedik igetörzs törzsképző eleme az első gyök előtt megjelenő sta- prefixum, ami egy aliffal jelölt kötőhang megjelenését teszi szükségessé a szó elején.[4] Általában valamilyen, rendszerint az első törzsbéli alak által kifejezett cselekvés, történés vagy tulajdonság feltételezését, illetve kérését fejezi ki [pl. kabura (I.) = nagy volt → istakbara (X.) = nagynak gondolt; ḥasuna (I.) = jó, helyes volt → istaḥsana (X.) = helyeselt; ġafara (I.) = megbocsátott → istaġfara (X.) = bocsánatot kért].
Példaszó: istaqbala (szembesült, találkozott valakivel, fogadott valakit).
X. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِسْتَقْبَلَ | istaqbala | اُسْتُقْبِلَ | ustuqbila | يَسْتَقْبِل | yastaqbilu | يُسْتَقْبَلُ | yustaqbalu | اِسْتِقْبَال | istiqbāl | مُسْتَقْبَل | mustaqbil | مُسْتَقْبَل | mustaqbal |
A maradék öt igetörzs használata mindig is rendkívül korlátozott volt, jórészt annak köszönhetően, hogy nagyon speciális jelentésű szavak tartoztak ide. Többnyire statív jelentésűek, azaz tulajdonságokat írnak le.
A tizenegyedik igetörzs a kilencedik törzzsel rokon: itt is meghosszabbodik a harmadik gyök, és hiányzik az első gyök magánhangzója, ami szintén szó eleji kötőhang megjelenését teszi szükségessé;[4] a különbséget az okozza, hogy a második és harmadik gyök közé egy aliffal jelölt, á hangértékű infixum kerül (pl. a z-r-q gyökökből kialakult izrāqqa = kék volt/elkékült). A jelentéstartam lényegében azonos: szintén a színességekre, elszíneződésekre korlátozódik, emiatt úgyszintén nélkülözi a passzív alakokat. A ritkább igetörzsek közül ez számít a leggyakoribbnak, mivel a költészetben a IX. törzsbéli alakok alternatívája lehetett, ha a metrika szükségessé tette.
Példaszó: iḥmārra (vörös volt/elpirult).
XI. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِحْمَارَّ | iḥmārra | – | – | يَحْمَارُّ | yaḥmārru | – | – | اِحْمِيرَار | iḥmīrār | مُحْمَارّ | muḥmārr | – | – |
Törzsképző eleme a második gyök megkettőzése és szétválása egy -aw- infixum körül. Az első gyöknek nincs magánhangzója, ami kötőhang megjelenését teszi szükségessé.[4]
Példaszó: iḥdawdaba (hajlott, konvex volt)
XII. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِحْدَوْدَبَ | iḥdawdaba | – | – | يَحْدَوَدِبُ | yaḥdawdibu | – | – | اِحْدِيدَاب | iḥdīdāb | مُحْدَوْدِب | muḥdawdib | – | – |
Törzsképző eleme egy -awwa- infixum, amely a második és harmadik gyök közé kerül. Az első gyöknek nincs magánhangzója, ami kötőhang megjelenését teszi szükségessé.[4]
Példaszó: iǧlawwaḏa (galoppozott)
XIII. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِجْلَوَّذَ | iǧlawwaḏa | – | – | يَجْلَوِّذُ | yaǧlawwiḏu | – | – | اِجْلِوَّاذ | iǧliwwāḏ | مُجْلَوِّذ | muǧlawwiḏ | – | – |
Törzsképző eleme egy -an- infixum, illetve a harmadik gyök magánhangzóval elválasztott megkettőzése. Az első gyöknek nincs magánhangzója, ami kötőhang megjelenését teszi szükségessé.[4]
Példaszó: isḥankaka (nagyon sötét volt)
XIV. törzs | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Perfektum | Imperfektum | Maszdar | Melléknévi igenév | ||||||||||
Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | Aktív | Passzív | ||||||||
اِسْحَنْكَكَ | isḥankaka | – | – | يَسْحَنْكِكُ | yasḥankiku | – | – | اِسْحِنْكَاك | isḥinkāk | مُسْحَنْكِك | musḥankik | – | – |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.