Aragóniai Beatrix magyar királyné
(1457–1508) magyar királyné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Aragóniai Beatrix (olaszul: Beatrice d'Aragona; Nápoly, Nápolyi Királyság, 1457. november 16. – Nápoly, Nápolyi Királyság, 1508. szeptember 23.), Magyarország és Csehország kétszeres királynéja először Hunyadi Mátyás hitveseként 1476 decembere és 1490 áprilisa között, majd II. Ulászló feleségeként 1490 októberétől 1500 áprilisában felbontott házasságáig.
Hasonló névvel lásd még: Aragóniai Beatrix (egyértelműsítő lap) |
Aragóniai Beatrix | |
Aragóniai Beatrix királyné korabeli márvány domborműn való ábrázolása (1476 körül, Magyar Nemzeti Galéria) | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1490. október 4. – 1500. április 3. | |
Uralkodási ideje | |
1476. december 12. – 1490. április 6. | |
Koronázása | Koronázó bazilika 1476. december 12. |
Elődje | Podjebrád Katalin |
Utódja | Candale-i Anna |
Csehország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1490. október 4. – 1500. április 3. | |
Uralkodási ideje | |
1476. december 22. – 1490. április 6. | |
Elődje | Rožmital Johanna |
Utódja | Candale-i Anna |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Trastámara |
Született | 1457. november 16. Nápoly, Nápolyi Királyság |
Elhunyt | 1508. szeptember 23. (51 évesen) Nápoly, Nápolyi Királyság |
Nyughelye | San Pietro Martire-templom, Nápoly |
Édesapja | I. Ferdinánd nápolyi király |
Édesanyja | Tarantói Izabella |
Házastársa | I. Mátyás magyar király (1476–1490) II. Ulászló magyar király (1490–1500) |
Vallás | nyugati keresztény |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Beatrix témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A szőke hajú és a korabeli leírások alapján kifejezetten műveltnek és szépnek tartott Beatrix 1457-ben született a Nápolyi Királyságban, ő volt I. Ferdinánd nápolyi király fiatalabbik leánya. Származása révén Nápolyi Beatrix néven is ismeretes. 1474-ben kezdődtek meg Hunyadi Mátyással kötendő frigyének előkészületei: szeptemberben megtörtént eljegyzése, majd két évvel később házasságkötésére is sor került előbb képviselők útján 1476 szeptemberében Nápolyban, majd ténylegesen azon év december 22-én Budán. Tíz nappal korábban, 1476. december 12-én magyar királynévá koronázása is lezajlott a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.[1] Mátyás ekkor már több mint tíz éve özvegy volt, első felesége, Podjebrád Katalin születendő gyermekük születését követően hunyt el 1464-ben.
Mátyással való kapcsolata a beszámolók szerint harmonikus volt: a korkülönbség (esküvőjükkor a király harminchárom, míg Beatrix tizenkilenc éves volt) és az elrendezett politikai házasságuk ellenére szerették egymást. A királyné a kezdetektől befolyást gyakorolt férjére, ambíciói révén a magyar politika alakulásának meghatározó alakjává vált. Itáliai mintára átszervezte a magyar udvari etikettet, kapcsolatai révén jött az országba Antonio Bonfini és Pietro Ranzano is, szervezésében pedig a korabeli Közép-Európa reneszánsz szellemi központja vált a visegrádi királyi palotából.[2]
Annak ellenére, hogy Beatrixnek jelentős szerepe volt a magyar humanizmus születésében, az egyik legnépszerűtlenebb magyar királynéként tartják számon.[3] Ennek legfőbb okai férjére gyakorolt befolyása, amit hataloméhségként tekintettek, valamint az a tény, hogy feltehetően meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni. Mátyás halálát követően központi szerepe volt a trónviszályok alakulásában is: kezdetben magának akarta megszerezni a hatalmat, majd felismervén népszerűtlenségét, Jagelló Ulászlót támogatta Mátyás törvénytelen fia, Corvin János helyett az ország élére. 1490 októberében Ulászló titokban feleségül vette, ám a szertartást szándékosan több ponton is formai hibák kísérték, így hatalma megszilárdulását követően Ulászló 1500 áprilisában elvált tőle. A kijátszott Beatrix királyné visszatért szülőhazájába, testvére, a nem sokkal később lemondatott IV. Frigyes nápolyi király udvarába. Itt hunyt el 1508. szeptember 23-án, és itt temették el a San Pietro Martire-templomban.[2]