Asztrahányi Kánság
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Asztrahányi Kánság vagy Haszitarháni Kánság nomád tatár államalakulat volt Kelet-Európában, amely az Arany Horda részfejedelemségeként jött létre 1466-ban, majd 1502-től teljesen önállónak számított. Területe a Kaszpi-tenger északnyugati mellékén, a Volga folyó torkolat vidéke és a Tyerek folyó között terült el. Központja a mai Asztrahán volt. Uralkodói Dzsingisz kán unokájától, Tuka Temürtől származtatták magukat (megjegyzendő, hogy Temür apja Dzsocsi törvényes származását mindig is kétségbe vonták).
Gyors adatok
Asztrahányi Kánság | |||||
Xacitarxan Xanlığı 1466 – 1556 | |||||
A kánság kiterjedése | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Asztrahán (Haszitarhán) | ||||
Terület | Ismeretlen km² | ||||
Népesség | Ismeretlen fő | ||||
Beszélt nyelvek | volgai tatár, nogaji | ||||
Vallás | iszlám (szunnita) | ||||
Államvallás | szunnita iszlám | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | kánság | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Asztrahányi Kánság témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A kánság alapítója és első kánja Kücsük Mohamed. A kánság még több mint három és fél évtizedig elismerte legfőbb urának az Arany Horda nagykánját. A kánságot 1556-ban leigázta Rettegett Iván orosz cár.