német költő, műfordító, műkritikus, a német romantika egyik úttörője From Wikipedia, the free encyclopedia
August Wilhelm (később: von) Schlegel (Hannover, 1767. szeptember 8. – Bonn, 1845. május 12.) német költő, műfordító, műkritikus, a német romantika egyik úttörője.
August Wilhelm Schlegel | |
Élete | |
Született | 1767. szeptember 8. Hannover, Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség |
Elhunyt | 1845. május 12. (77 évesen) Bonn, Porosz Királyság |
Sírhely | bonni régi temető |
Szülei | Johann Adolf Schlegel |
Házastársa | Caroline Schelling (1796–1803) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers, kritika, próza |
Kitüntetései | A művészetek és a tudományok érdemrendje |
August Wilhelm Schlegel aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz August Wilhelm Schlegel témájú médiaállományokat. |
Schlegel Hannoverben született, ahol apja, Johann Adolf Schlegel, lutheránus lelkészként dolgozott. Középiskolai tanulmányait Hannoverben folytatta, majd a Göttingeni Egyetem hallgatója lett. Öccsével Karl Wilhelm Friedrich Schlegellel, a német romantika egyik vezető filozófusával, megalapította az Athenaeum című folyóiratot (1798-1800). Miután néhány évet Amszterdamban egy bankár családjánál magántanítóskodott, Jénába költözött, ahol 1796-ban feleségül vette Karoline Schellinget, egy Böhmer nevű helyi orvos özvegyét, majd 1798-ban professzori kinevezést kapott. Itt kezdte el a Shakespeare-művek fordítását, melyek végső befejezését, Ludwig Tieck közreműködésével, Tieck lánya Dorothea és Wolf Heinrich Friedrich Karl Graf von Baudissin végezték el. Az elkészült művet máig a legszínvonalasabb német nyelvű műfordítások között tartják számon. Jénában Schlegel közreműködött Schiller Horen és Musenalmanach című folyóirataiban, valamint öccsével Friedrich-kel vezette az Athenaeum irodalmi folyóiratot, a romantikus iskola orgánumát. Jénában emellett megjelentet egy verseskötetet, és igen keserű levelezést folytat August von Kotzebueval.
Ez idő tájt a testvérek figyelemreméltóak elképzeléseik energikusságától és frissességétől, és tiszteletet parancsolóak az új romantikus kritika hangadóiként. 1801-ben kötet jelentettek meg összegyűjtött esszéikkel Charakteristiken und Kritiken címmel. 1802-ben Schlegel Berlinbe utazott, ahol művészet és irodalom témákban tartott előadásokat, a következő évben pedig megjelentette az Ion című tragédiát, mely Euripidész stílusában íródott, és amely alkalmat adott a drámaköltészet alapelveit érintő vita elindítására. Ezt követte Spanisches Theater (2 kötet, 1803–1809), mely nagyszerű fordítása öt Calderon színdarabnak, majd pedig a Blumensträusse italienischer, spanischer und portugiesischer Poesie (1804), amely spanyol, portugál és olasz költők verseinek fordítása.
1807-ben sokak figyelmét magával ragadta Franciaországban a Comparaison entre la Phèdre de Racine et celle d'Euripide című franciául íródott esszéjével, melyben a romantikus iskola álláspontjából támadást intéz a francia klasszicizmus ellen. A drámai művészetről s irodalomról szóló előadásait (Über dramatische Kunst und Literatur, 1809-1811), melyeket a legtöbb európai nyelvre lefordítottak, 1808-ban Bécsben tartotta. Mindeközben, Karoline-nal 1804-ben történt válásukat követően, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és más országokban tett utazásokat Madame de Staël társaságában, aki számos olyan ötletet kölcsönzött Schlegeltől, melyet később a De l'Allemagne című munkájában láthatunk viszont.
1813-ban svéd királyi titkárként tevékenykedett. 1818-ban a Bonni Egyetem irodalom professzorává nevezték ki. Élete hátralevő részében amellett, hogy művészeti és irodalmi témájú előadásokat tartott, főként az orientalisztika tanulmányozásával foglalatoskodott. 1828-ban két kritikai írásokat tartalmazó kötetet jelentetett meg Kritische Schriften címmel. 1823-1830 között az Indische Bibliothek című folyóiratot szerkesztette, 1823-ban latinra fordította a Bhagavad-gitát, 1829-ben pedig a Ramayanat. E munkák úttörői voltak Németországban a szanszkrit nyelv tanulmányozásának.
Madame de Staël halála után 1818-ban Schlegel feleségül vette a Heidelbergi Egyetem egyik professzorának, Heinrich Eberhard Gottlob Paulusnak a lányát. Ez a frigy azonban 1821-ben felbomlott.
1845-ben Bonnban érte a halál.
Költőként Schlegel jelentősége nem kiemelkedő, azonban mint műfordítót máig a legkiválóbbak között tartják számon. Műkritikáiban a romantika alapelvei szerint járt el, mely azt hangsúlyozza, hogy a kritikus első számú feladata nem az, hogy egy külső, fölényes álláspontból ítéljen meg egy művet, hanem hogy "belülről" értse meg és jellemezze a műalkotást.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.