Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)
From Wikipedia, the free encyclopedia
Lengyelország történelmében 1572 és 1697 között zajlott az a több mint százhúsz éves időszak, ami az első Lengyel Köztársaság felvirágzásának korát jelentette. A II. Zsigmond Ágost által megkötött lublini unió (1569) következtében létrejött lengyel–litván államközösség egy választásos monarchia volt, az első 1573-ban megválasztott majd megkoronázott király pedig Valois Henrik lett.[1] A Vasa-ház uralkodói alatt a két nemzet köztársasága a fénykorát élte: az 1630-as évekre területe elérte a közel egymillió négyzetkilométert,[2][3] 1592 és 1599 között perszonálunióban állt Svédországgal, 1610-ben III. Zsigmond csapatai elfoglalták Moszkvát, majd fiát, Ulaszlót megválasztották a cári Oroszország trónjára.
Első Lengyel Köztársaság | |||||||
A lengyel–litván államközösség fennállásának első időszaka | |||||||
1572 – 1697 | |||||||
Mottó: Si Deus nobiscum, quis contra nos (Ha Isten velünk, ki ellenünk) Nemzeti himnusz: Gaude Mater Polonia (Örvendj, ó Lengyelország anyánk) | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Krakkó (1569–1596) Varsó (1596–1697) | ||||||
Terület | ~ 990 000 km² (1634) | ||||||
Népesség | ~ 8 000 000 fő (1582) | ||||||
Beszélt nyelvek | lengyel, latin (hivatalos), rutén, német, litván | ||||||
Államvallás | római katolikus | ||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | abszolút monarchia (1569–1572) alkotmányos monarchia (1573–1697) | ||||||
Uralkodó | lengyel király, litván nagyfejedelem | ||||||
Dinasztia | Jagelló, Valois, Báthory, Vasa, Wiśniowiecki, Sobieski | ||||||
| |||||||
A 17. század második felére az ország számos nehézséggel nézett szembe: 1648-ban kitört a Hmelnickij-felkelés, ami 1654-ben az orosz–lengyel háborúhoz vezetett, majd 1655-ben kitört a svédekkel vívott északi háború is. Az országot 1672-ben megtámadták a törökök, ám a chocimi csata során döntő lengyel győzelem született, ami végül Sobieski János királlyá választását eredményezte. A Sobieski vezette lengyel haderő a későbbi kahlenbergi csata (1683) során nemzetközi hírnévre tett szert.[4]