Bács-Kiskun vármegye
magyar vármegye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye (németül: Komitat Batsch-Kleinkumanien, latinul: Comitatus Bácsiensis et Cumania Minor) közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Bács-Kiskun vármegye | |||
A Duna Sugovica mellékága Bajánál | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegyeszékhely | Kecskemét | ||
Járások száma | 11 | ||
Települések száma | 119 | ||
megyei jogú városok | 2 | ||
egyéb városok | 20 | ||
ISO 3166-2 | HU-BK | ||
Főispán | Kovács Ernő | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 495 318 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 58,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8444,81 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Bács-Kiskun vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
Bács-Kiskun vármegye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bács-Kiskun vármegye témájú médiaállományokat. |
Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, az ország területének mintegy 1/12-ét foglalja magába. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északról Pest vármegye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Csongrád-Csanád vármegye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról pedig Baranya vármegye, Tolna vármegye és Fejér vármegye határolja. Székhelye az országos szinten nyolcadik és a regionális szinten második helyen álló legnépesebb település, a hírös város, Kecskemét, ahol a vármegye népességének mintegy 22%-a él. A vármegye ismert többek közt jellegzetes tájairól (Kiskunság, Illancs, Dunamellék), gasztronómiájáról (bajai halászlé, kalocsai paprika) és nevezetes városairól, mint például az imént említett Kecskemét, Baja és Kalocsa. Egyaránt érinti a Duna és a Tisza is.
A jelenlegi modern vármegyeszerkezet a sok évszázadon keresztül megőrződött középkori vármegyerendszeren alapul, ugyanakkor a hódoltság időszaka, majd az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, végül pedig a Rákosi-féle kommunista rendszer alakította a mai formájára. Az 1938 előtt fennálló Bács-Bodrog vármegye északi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből született meg a második világháborút és az 1950-es megyerendezést követően. A Bács az azonos nevű, jelenleg a Vajdaságban elhelyezkedő Bács városra utal, míg a Kiskun a Kiskunság vidékének magyar becézése.