Bányaváros
From Wikipedia, the free encyclopedia
A bányavárosok Magyarországon a középkorban a szabad királyi városok és mezővárosok mellett a városok harmadik csoportját alkották.
A bányavárosokat mentesítették a vám, a tized, a harmincad alól, papjaikat, bíráikat és szenátoraikat maguk választották, a királynak közvetlenül adóztak és az uralkodó zászlaja alatt teljesítettek katonai szolgálatot. Mivel lakosságuk jelentős részben német eredetű volt, a reformáció legkorábban e városokban terjedt el. A települések lakói szigorú rendelkezésekkel maguk szabályozták életüket. Például a káromkodást megégetéssel, a lopást és rablást akasztással, a gyilkosságot kerékbetöréssel, a részegséget és vasárnapi verekedést kézlevágással büntették.